Kövessetek minket Bloglovinon! :D

2013. április 2., kedd

Cs. Eszter Krisztinának és O.Alexandrának.: Búcsú (Harry) 18+


E-mailes.:)

Hihetetlen , hogy megint hagytam magam. Megint visszaszerzett, és megint ugyanaz lett a vége, mint legutóbb. Már harmadszor játssza el ezt velem, de soha nem gondoltam volna, hogy többre is képes puszta flörtnél. Most bebizonyosodott; képes. Harry megcsalt. Valójában nem is tudom, mit vártam. Tudtam, hogy nem képes visszafognia magát. Tudtam, hogy csak idő kérdése és a férfiassága felül kerekedik józan eszén. Tudtam, hogy nem bír leragadni egy lánynál...nálam. Itt volt az idő, hogy a már oly' esedékes dolgot megtegyem. Összedobáltam a cuccom, míg nem volt otthon. Nem bírtam volna a szemébe nézni. Tudtam, túlságosan szeretem ahhoz, hogy személyesen szakítsak vele. Megint visszakönyörögné magát, így egy üzenetet hagytam neki a konyhaasztalon. Ezt írtam rá:

"Sajnálom, nem bírom tovább! Elnéztem neked eddig mindent, mert azt mondtad, megváltozol. Tényleg megváltoztál. Megcsaltál, ezt már én sem vagyok képes eltűrni. De megkönnyítem a dolgod. Már nem kell többé miattam visszafognod magad. Szabad vagy, mint a madár, azt csinálsz, amit akarsz. Szerettelek, szia.

Ui.: Remélem azért eszedbe jutottam, mikor elélveztél annak a lánynak a karjaiban."

Egy könnycseppem a papírra hullott, és nyomot hagyott. Sírva siettem ki a már három éve közös házunkból. Igazság szerint, nem is tudom, hogy bírtuk eddig. Ebben az egészben a legfájdalmasabb az volt, hogy még csak nem is Harry mondta el. Nem volt benne annyi bátorság. A netről tudtam meg. Magam sem fogom fel, hogyan, de képes voltam végignézni az összes képet, amit egy lesifotós készített Harry-ről és arról a lányról egy szerintük üres parkolóban. A képeken tisztán látszik, hogy Ő az. Le se tagadhatná. Ideiglenesen egy hotelben szálltam meg, mivel a szüleim Amerikában élnek. Sírva vetettem le magam az idegen ágyra. A telefonomban a háttérkép Harry volt, és minden egyes alakalom fájt, mikor használtam. De valahogy nem volt szívem lecserélni. Még mindig túlságosan szerettem ahhoz. A szobatelefonon rendeltem három tábla csokoládét. Nem bírtam így lemenni, de mégis szükségem volt rá. Ezt a módot láttam a legjobb megoldásnak. Kis idő után csengettek. Azt ajtóhoz mentem. Közben, ahogy csak tudtam próbáltam eltüntetni a sírás nyomat. Kinyitottam az ajtót. Azt hittem ott helyben elájulok. A szívem egy pillanatra kihagyott, majd vadul verni kezdett. A megtestesült tökéletesség állt az ajtóban három tábla csokival a kezébe. Göndör haja kócosan meredezett az ég felé, míg zöld szeme körül piros volt a bőr. Le sem tagadhatta volna, hogy ő is sírt.
- Neked nem szabad csoki enned. - mondta halkan.
- Nem te mondod meg. - vettem ki a kezéből, és olyan nagy erővel csaptam be az ajtót, ahogy csak tudtam. Sajnos az akcióm csak nekem okozott még nagyobb fájdalmat ugyanis Harry az ajtóba tett a lábát, így megállítva azt a becsukódásban. Benyomta a fát, így az kinyílt, majd megállt előttem, és becsukta maga mögött az ajtót. Még csak ellenkezni sem tudtam. Túl erős volt hozzám képest. Mérgesen meredtem rá, de éreztem közben kihullik egy könnycsepp. Ennek láttán hangosan beszívta a levegőt, majd óvatosan az arcomhoz nyúlt, és letörölte a nedvességet. Meleg érintése hatására viharként söpört át rajta a milliónyi érzés, mely akkor kavargott bennem.
- Úgy sajnálom. Kérlek, maradj velem. - mondta halkan.
- Már háromszor megtettem, de minden alkalommal újra átversz. Ennyi volt. - feleltem határozottan.
- Nem. Többé nem foglak. Nem akarlak elveszteni. Kérlek.
- Minek kellek én neked? Örülhetnél, hogy végre szabad vagy, és bűntudat nélkül fekhetsz le fél Londonnal. - feleltem halkan. Tudtam, hogy ezzel megbántom, de ez fele annyira sem fájt neki, mint nekem. Hadd szenvedjen egy kicsit Ő is.
- Én nem akarom fél London-t csak téged. - mondta rekedten.
Hirtelen megcsókolt. A szemem kikerekedett, de még abban a momentumban le is hunytam, élveztem a csókját. Szerettem, nem volt mit tenni. A derekamnál átkarolt, és akaratosan magához húzott. Gyengéden megharapta, majd húzta az alsó ajkam ezzel bebocsájtásért esedezve. Megadtam neki, mire erőteljesen tört be nyelve a számba. Így csókolni csak Harry tudott. Erre senki más nem volt képes csak az én göndörkém, aki ebben pillanatban angyal és ördög is volt egyszerre. Eltávolodott, és a nyakam kezdte csókolgatni. Tudta, hogy ez a gyengém, én pedig tudtam, hogy mi jön ezután. Már túl jól ismertem. Innen nem lesz megállás. Tudtam, mikor csinálja ezt, mit szeretne. Erősen a fenekembe markolt, ami belőlem egy nyögést engedett ki. Éreztem leheletét a nyakamon, amely mosoly közben szaladt ki a száján.
Gyorsan, de mégis gyengéden húzta le rólam a pólóm, én pedig hagytam. Ezután magáról is lekapta. Egyik kezével a melltartómat kapcsolta ki hátul, majd a melleimet kényeztette, míg a másikkal nadrágon keresztül kezdett izgatni. Hirtelen húzta le rólam a gatyát, majd mikor látta, én nem teszem ezt viszont, magáról is levette. Nem ellenkeztem, de nem is tettem semmit. Ezt Harry is észrevette, ezért még jobban kényeztetett. Ledöntött az ágyra, és lehúzta a bugyim. Édes csókokkal hintette be a hasam és a combom, majd elérkezett a szeméremdombomra. Lefelé haladva végighúzta rajta a nyelvét, majd megállt a csiklómnál. Édesen kényeztette, miközben a hasam és a combom simogatta illetve markolászta. Egyszer már nem éreztem magamon az egyik kezét. Hirtelen belém hatolt két hosszú ujja. Ennek hatására hangos nyögés szaladt ki a számon. Harry erre még keményebben kezdett dolgozni rajtam. Nem kellett sok, és elélveztem. Meglöktem, hogy mellém dőljön az ágyra, és felé helyezkedtem. Lehúztam az alsóját. Elővillant már igencsak ágaskodó, hatalmas férfiassága.
- Baby, nem kell. Én... - akart belekezdeni, de ekkor végignyaltam a péniszén, amitől a szavak nyögésbe fulladtak. Ezt még párszor megismételtem, majd bekaptam teljes méretét. Mielőtt Harry-vel találkoztam, soha nem voltam képes egy férfit sem orálisan kényeztetni, de Ő más volt. Neki bármit megtettem, és bármit elviseltem az ágyban. Megtanított a mély torkozásra is, és már teljesen ismertem. Tudtam, melyik érintésem illetve tettem, mit vált ki belőle. Harry is tudta, hogy ezúttal egy szót sem fogok szólni egész idő alatt. Haragudtam rá, mégis szerettem. Ezért próbált most Ő kényeztetni, de gondoltam akkor már legyen teljes a dolog. Amikor a fejemmel körözni kezdtem, éreztem kezd nagyon betelni a pohár, de megállított.
- Nem akarok ettől elmenni. Téged akarlak! - mondta, és mivel nem feleltem semmit, megcsókolt. Átfordított a hátamra, de közben egy pillanatra sem szakadt meg a csókunk. A térdével széttornázta a lábaimat, majd közé férkőzött és belém hatolt. Hangos nyögés szaladt ki számon, amelytől még erősebben kezdett lökni, bár nem gyorsan. Akaratosan a dereka köré fontam a lábam. Vette a lapot, és gyorsabban kezdett tolni. Kis idő után az ágy széléhez húzott, és mögém állt. A lábam a nyakába helyezte, majd ismét belém hatolt. Ezúttal egyből gyorsra kapcsolt, közben a melleimet masszírozta. Belőlem egyre gyakrabban szaladtak ki hangos nyögések. Mikor mindketten éreztük, hogy már nem kell sok, visszadöntött a ágyra, és anélkül, hogy kicsúszott volna belőlem, felém tornyosult. Villám tempóban kezdett tolni, én pedig a hátát karmolásztam. Vészesen közeledett a vég mindkettőnknek. Már nagyon nehéz volt visszatartanom magam.
- Mindjárt Baby, még egy kicsit tartsd! - nyögte a nyakamba. Csak erőtlenül bólintottam.
Párat még lökött rajtam, majd lassított, és olyan mélyen tolt, mint még talán soha.
- Most! - nyögte, és belém élvezett. Ennek hatására én is elmentem.
Harry kifulladva borult rám, és simogatta a karom. Pár percet pihegtünk, majd letoltam magamról. Minden erőmet összeszedve felálltam, és magamra kaptam a fehérneműm. Megfogtam Harry ruháit, és a kezébe adtam, mivel idő közben már Ő is felült. Értetlenül nézett rám.
- Remélem, tetszett, mert ez volt az utolsó. Kérlek, menj el. - feleltem a lehető legkomolyabban. Hihetetlen fájdalommal járt, míg kimondtam a szavakat, de ezt nem mutattam. Azt akartam, hogy Harry csak a kemény külsőmet lássa.
- Komolyan szakítasz velem? Most feküdtünk le ismét! - hebegte lefagyva.
- Gondolom, abban a parkolóban biztos jobb volt azzal a lánnyal. Fölösleges tovább áltatni magunkat. Kérlek, menj el! - mondtam, de a végén megremegett a hangom. Kicsit megtört a komolyan álcám, de korrigáltam magam. Reménykedtem benne, hogy Harry nem vette észre.
- Részeg voltam Kicsim. Te ezerszer jobb vagy mindenben, mint az a lány. Tudod, hogy szeretlek. - állt fel, és jött hozzám.
- Lehet, de erre mégsem gondoltál. Ennyi volt, Harry. Kérlek, ne keress többé. Nem szeretném, ha megint csak fájna. Menj el, léci! - mondtam szomorkásan. Már nem bírtam tettetni.
- Nézz a szemembe, és úgy mond, hogy tényleg ezt akarod! - kényszerített, hogy a szemébe nézzek.
- Ezt akarom. - feleltem határozottan, miközben rabul ejtettek a zöld íriszei. Mélyet sóhajtott, és gyakran pislogni kezdett. Elfordult. Olyan gyorsan kapkodta fel a ruháit, ahogy csak tudta, majd valamit az arcán csinált. Ha jól láttam a szemét törölte. Ez még jobban kitépte a szívem a helyéről. Elment mellettem, de megállt, és nyomott egy puszit az arcomra. Meleg ajkai hozzáértek az én jéghidegnek érzett bőrömhöz. Göndör fürtjei megcsikizték az állam. Lehunyt szemmel élveztem érintését. Hallottam, ahogy csapódik az ajtó. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, és rogytam a földre. Harry elvitte magával a szívem.

~Zsoo.

6 megjegyzés:

  1. na hát ezen kishíján elbőgtem magam :')

    VálaszTörlés
  2. éééén is...*--* hihetetlenül jól meg van írva.:)
    J.

    VálaszTörlés
  3. Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  4. Oooo nagyon jo csak miert ilyen szomoru a vege?

    VálaszTörlés
  5. Csenikém (Manó puki :) :D) ! Nekem se tetszik hogy ilyen szomi a vége! Létsziiii Létsziii Létsziii legyen folytatasa!!!

    VálaszTörlés