Kövessetek minket Bloglovinon! :D

2014. augusztus 25., hétfő

Itt a vége...

Kedves Olvasók!


Hosszas tanakodás, dilemmák és veszekedések után döntöttünk.
A blog több, mint két éves. Pontosan nem tudjuk, de valószínűleg több, mint száz sztori került fel ide.
Túlléptük az 1.000.000 megtekintést és a 200 feliratkozót és több, mint 300 ember lépett be a blog facebook csoportjába.. Ezek hatalmas számok!
Mikor elindítottam ezt a blogot Fannival álmomban sem hittem volna, hogy ekkora sikere és nézettsége lesz. Minden képzeletemet felülmúlta.
Elindítottuk és csak bizakodtunk, hogy ismert lesz a blog. Az lett.
Első közös gyermekünk megszületett 2012. október 20.-án. Majdnem három éve alatt volt jó pár kereszt szülője. Most két év fél évesen viszont felnőtt. Kiszáll a fészekből és én/mi hagyom/hagyjuk szállni.
Rettentő sokat adott nekünk ez a blog és Ti, akik végig támogattatok minket.
Nem tudjuk elégszer megköszönni azt a sok szépet és jót, amit tőletek kaptunk. Örökké hálásak leszünk nektek.
Mint minden jónak egyszer, ennek is vége szakadt.
Lezárul egy hatalmas és jelentőség teljes korszak az életünkben.
A mai napon a One Direction 18+ és *KE* sztorik bezárja kapuit!

Reméljük nem utáltok meg minket. Sok indok van, ami eddig vezetett - nem szeretné(n)k ebbe belemenni.
Csodálatos volt ez a két és fél év, amit együtt töltöttünk és minden percére azt hiszem örök életünkre emlékezni fogunk.
Imádtuk ezt csinálni, imádtuk egymást, imádtunk titeket!
Az írást nem fogja egyikünk sem befejezni, tovább kergetjük álmainkat! Ti is tegyétek ezt!
Az élet nem áll meg!!

Tehát... viszlát 18+ *KE* sztori... viszlát olvasók.


2012. október 20. - 2014. augusztus 25.

Imádunk titeket. 

Az író csapat. 

u.i. : próbálunk valami új, közös munkát kitalálni. egyenlőre még bizonytalan!

2014. augusztus 21., csütörtök

Búcsúszó

Sziasztok drága olvasók!
Sajnálattal közlöm, hogy én, azaz Szikraa ezennel búcsúzom. Ez az utolsó posztom.
Pusztán egy ok miatt, pontosabban egy "író" miatt. Alaposabban nem fejtek ki semmit, mert nem leszek ennyire gerinctelen, de nem fogok tovább tűrni.
Remélem, tetszettek a történeteim, remélem megszerettetek. Szerettem, sőt imádtam nektek írni, de egyszer minden jónak vége szakad.
Szeretlek titeket drága, drága olvasók!
Sziasztok!

Szikraa.*

2014. augusztus 10., vasárnap

Briginek: Dadus (Niall) 18+

Ne haragudj a rengeteg késésért! Azért remélem tetszeni fog! :) xx



A nappali közepén ülök a másfél éves Emily Horan-el. Éppen próbálom lefárasztani egy kis játékkal, hogy délután eleget tudjon aludni, mikor édesapja, Niall dühösen ront be a lakásba.
- Uram, minden rendben van?- szólítom meg óvatosan főnökömet. Ahhoz képest, hogy 20 éves és gondtalan fiatalként kellene élnie, elég feszült ember, köszönhetően a volt barátnőjének, Emily anyjának.
- Úgy nézek én ki, (T/N)? Mi?- fújtatott dühösen. Igazán megijesztett ezzel a hangnemmel. Általában kedvesen beszél velem. Felkaptam Emily-t és felvittem a szobájába. Elég bonyolult sztori ez. Emily egy igazán felelőtlen átbulizott éjszaka eredménye. A nagyszüleinek köszönheti az életét. Az anyja el akarta vetetni. Végül a szülei miatt köteles volt kihordani őt, de amint lehetett, átpasszolta Niall-nek a felelősséget. Mélységesen utálom ezt a nőt, pedig csak egyszer találkoztunk. Igaz, akkor is rendesen összeszólalkoztunk.
- (T/N)! Gyere ki, kérlek!- szűrődött be a hangja. A kislánnyal az oldalamon léptem ki.
- Szólított, Mr. Horan?- pislogtam rá, még mindig megszeppenve. Amióta nála van Emily, itt dolgozom, mégsem emelte rám egyszer sem a hangját ezelőtt.
- Először is, még mindig fél évvel vagyok idősebb nálad, másodszor pedig elnézést akartam kérni. Nem tehetsz róla, hogy az exem egy szuka!- füstölgött. A karjaimban tartott kislány kezdett elbóbiskolni.
- Ha gondolod, beszélgethetünk, csak fektessük le Emily-t!- mosolyodtam el óvatosan. Lágyan megfogta kislányát.
- Gyere Hercegnő, megyünk aludni!- nyomott apró puszit az egyenletesen szuszogó csöppség homlokára. Bent Niall letette az ágyra, én pedig betakartam, közben összeért kezünk. Mintha elektromosság szikráit éreztem volna bőrünk súrlódásánál. Egymásra pillantottunk. Ő is érezhette. Zavartan pislogva húztam el onnan a kezem. Bekapcsoltam a bébiőrt, a párját pedig kézbe fogtam, azzal a céllal, hogy levigyem a nappaliba.
- Mehetünk?- kérdezte Niall. Bólintottam és elindultam előtte. Torkomon akadt a lélegzetem, mikor megéreztem tenyerét a gerincoszlopom aljához simulni. Lesétáltunk a lépcsőn, majd a kanapéra ültünk. Niall pedig mesélni kezdett.
- Csak megkérdeztem, hogy nem szeretne-e jelen lenni Emily szülinapján, erre azt felelte, hogy Emily neki senki, ahogy én sem. Fizet gyerektartást, ezután hagyjuk békén.- mondta.
- Ez a nő egy valóságos szörnyeteg!- morogtam. Niall közelebb csúszott hozzám. Keze a combomon pihent, átható kék pillantása felébresztette libidómat.
- Niall, ez...- kezdenék bele, de puha ajkai elhallgattatnak.
- Emily-nek szüksége van rád!- motyogja, mikor ajkaink elválnak.
- Ezt értem, de a főnököm vagy!- dadogok.
- Nekem is szükségem van rád! Nem akarok a főnököd lenni többé! A barátod akarok lenni!- kísérel meg egy újabb csókot. Ezúttal én is mozdulok felé. A lágy csókokat szenvedély mérgezi meg. A bébiőr hangjára szétrebbenünk. A nadrágom, a felsőm és Niall inge a földön hever. Gondolkodás nélkül kapom fel és gombolok be néhány gombot.
- Megnézem!- hajolok le a kanapén ülő srác ajkaihoz. Kettesével szedve a lépcsőfokokat szaladok fel a kislány szobájába. Nem mondanám sírásnak, inkább nyöszörgésnek. Kezét a kiságy melletti szekrény felé nyújtogatja. Odaadom neki a kis üveget. Iszik néhány kortyot.
- Anya!- nyúl felém. Felveszem a kiságyból. Odahajolok a bébiőrhöz.
- Niall, gyere picit!- kérem. Pillanatokon belül szinte beesik az ajtón.
- Baj van?- lihegi.
- Dehogy is! Sőt!- mondom.- Na Emily, mondod még egyszer?- pillantok a karjaimban tartott kislányra.
- Anya!- feleli, majd megdörzsöli a szemét és mellkasomra dől.
- Látod? Erről beszéltem!- suttogja Niall. Halványan elmosolyodom, majd visszateszem a lányát az ágyába. Elindultam az ajtó felé, ő pedig felemelt és levitt a lépcsőn. A kanapéra fektetett, majd fölém mászott.
- Szexisen áll rajtad az ingem!- siklatta végig rajtam a pillantását. Ajkamba haraptam, majd megcsókoltam. Kicsatoltam övét és elkezdtem húzni róla a nadrágot.
- Kis türelmetlen!- kuncogott a nyakamba. Halkan nyöszörögtem, ahogy nyakam kényeztette. Keze bugyim alá siklott, mire kipattantak szemeim.
- Niall!- leheltem. Kihúzta kutató ujjait a bugyimból, majd miután gondosan leszopogatta róluk a nedvességemet, karjaiba kapott és felcipelt az emeletre. A szobájába vitt, ott pedig az ágyra fektetett. Lerúgta magáról a nadrágját, majd hosszú, erős ujjait nyakam köré fonta. Érzéki lassúsággal simított végig a melleim közt, egészen a köldökömig, majd egy gyors mozdulattal kikapcsolta a melltartómat. Puha ajkai finoman becézték a bőrömet.
- Nem is értem, eddig hogyan bírtam ki, hogy ne érjek hozzád.- mormolta melleim közé, jóleső bizsergést küldve ezzel a végig a testemen.
- Szent szar, kezdj már velem valamit!- húztam fel magamhoz a fejét.
- Mondd ki, mit szeretnél!- csókolt bele a fülembe.
- Téged, csak téged akarlak!- nyögtem kéjesen.
- Ez kevés. Talán az ujjaimat akarod?- simított végig teljesen átázott bugyimon- Esetleg a számat?- csókolta meg a mellbimbómat.
- A kibaszott farkadat!- markoltam bele a puha szőke tincsekbe. Halk nevetés remegett a szobában, majd megszabadultam a kényelmetlenné vált, egyben utolsó ruhadarabomtól. Niall bokszere a földön landolt, majd egy hirtelen mozdulattal belém hatolt.
- Kívánságod számomra parancs.- súgta ajkaim közé, majd lassan mozogni kezdett. Tökéletes testével betakart, én pedig csak remélni mertem, hogy Emily nem most fog felébredni. Mélyre ható csípőmozdulatai erotikus nyögéseket csaltak ki belőlem. Egyik kezével végigsimított az oldalamon, majd befogta a számat.
- Hallgass! A lányom néhány szobával arrébb alszik. Nem akarom, hogy arra keljen fel, hogy az apja a dadust kúrja!- morogta. Először elképedtem, majd rájöttem, mennyire beindít ez a hangnem. Lábaimat szorosan a dereka köré fontam, így áthatóbban érezve mély lökéseit. Csípőmbe kapaszkodva lökött még keményebben, én pedig megéreztem a finisben szokásos mámoros érzést.
- Niall!- nyögtem ki nagy nehezen.- El fogok...- nem tudtam befejezni, mert elkapta a térdeimet és szétfeszítette őket. Még egy mély döfés, majd hatalmasat élveztem. Hangosan szuszogtam, miközben Niall kezelésbe vette magát. Férfias nyögése térített észhez, majd rám borult forró, izzadt teste. Remegő kézzel kisimította arcomból az odalógó nedves tincseket.
- Remélem nem voltam túl durva.- csókolt meg finoman. Egy fejrázással válaszoltam, majd helycserére ösztönöztem. Könnyed csókcsatánkat a csengő törte meg. Kínomban elnevettem magam, majd mindketten tempós öltözködésbe kezdtünk.
- Te menj ajtót nyitni, én megnézem Emily-t.- mondta Niall. Egy gyors csók után ajtót nyitottam a türelmetlen látogatónak. Nagyon meglepett, mikor megpillantottam Niall volt barátnőjét.
- Baby, azt hiszem hozzád jöttek!- kiáltottam, mire Niall megjelent a karján az ásítozó Emily-vel.
- Hát te?- vonta fel szemöldökét, mikor megpillantotta a nőt.
- Beszélni akarok veled.- bökte ki, sűrűn felém pillantva. Átvettem Emily-t Niall-től, majd gyors távozásra akartam folyamodni.
- Akkor mi most elvonulunk, hogy tudjunk beszélgetni.- mondtam, de Niall megakadályozott. Azt akarta, hogy mellette maradjunk. Beinvitálta a nőt, aki belekezdett a rizsába, hogy mennyire megbánta, amit legutóbb mondott és szeretne a család része lenni. Niall természetesen jól kiosztotta. Meg is érdemelte. Ne akkor akarja a családját, mikor már betöltötték az utána hagyott űrt!

~Orsa

2014. július 5., szombat

Bárénekes (Harry) 18+

A kisvárosi élet nem való nekem. Unalmas, nem illik az én örökké pörgő személyiségemhez. Így miután kihevertem a 18. szülinapomat követő másnaposságot, elbúcsúztam óvó szüleimtől és morc tinédzser húgomtól, majd bepattantam két évvel idősebb barátnőm kocsijába, aki elfuvarozott Londonba. Lakótársak lettünk, így munkát kellett keresnem. Rengeteg visszautasítás után végre egy bárba felvettek próbaidőre. Egy nagyon rendes pincérnő mellett tanulhattam be. A hely még üres volt. A kis színpadra felléptem, ahol néhány hangszer állt. Szenvedélyesen szerettem a zenét.
- Szoktatok koncertet szervezni?- érdeklődtem, miközben ujjam végighúztam az állványban pihenő mikrofonon.
- Egy feltörekvő énekes szokott itt énekelni, hatalmas profitot hoz.- fintorgott. Barátságos nőnek tűnt, nem akartam máris elvágni magam nála faggatózással. Lassacskán a hely megtelt emberekkel. Rengeteg meló szakadt a nyakamba, mégis derekasan megálltam a helyem. Az emberek alaprobaja üdvrivalgássá erősödött, mikor egy magas, vékony srác kilépett a színpadra. Először nem tulajdonítottam nagyobb figyelmet neki, csak mikor énekelni kezdett. A hangja, akár egy angyalé. Külseje tökéletesen passzolt mély énekhangjához. Sötét göndör fürtjei kócosan keretezték jáde szemeit. Tekintetem ajkaira rebbent. A legtündöklőbb rózsaszín, amit férfin láttam valaha. Merengésemből a pultoslány hangja rántott vissza.
- Lélegzetelállító pasi, ugye?- biccentett a srác felé, aki egy balladát énekelt éppen.
- ki? Aki énekel?- próbáltam időt nyerni magamnak.
- Igen. A neve Harry. Csodálatos, és ezzel teljesen tisztában van. Még Miranda-t is becsábította a kocsija hátsó ülésére. Csak aztán nem tett a kedvére, így elmondta a férjének, hogy lefeküdtek. Gondolom sejted, hogy válás lett a vége. És ezért fúj annyira rá.- fecsegte, én pedig dermedten álltam. Egy férjezett, ráadásul lényegesen idősebb nőt elcsábított? Rémisztő! A srác a koncertje után zárásig velünk maradt. Végig engem ugráltatva, természetesen. Valóban túlzottan tisztában van az értékeivel. A napok teltek, engem teljes állásba felvettek a példás munkamorálomnak köszönhetően. Harry és köztem pattogtak a szikrák, a legkevésbé sem romantikus értelemben. Egy suttyónak tartott, én őt egoistának, ezt pedig rendszerint egymás tudtára adtuk. Egyik este azonban gyökeres fordulatot vett a gondolkodásom. Éppen egy rendelést vettem fel a két dal közti szünetben, mikor Harry rezonáló hangján közölte a közönséggel, mennyire meleg van, megemelte a pólóját és megtörölte vele az arcát. A látványtól zavartan adtam le a konyhán a rendelést. Mikor legközelebb megengedtem magamnak egy pillantást a színpad felé, elállt a lélegzetem. Harry egy gyors, tüzes dalt énekelt. Nem volt rajta felső. Izzadt felsőteste csillogott a színes fényektől, miközben erotikusan mozgatta a csípőjét a túlfűtött dal ritmusára. Mély lélegzéssel tudtam csak lecsillapítani elmémet, melyben tomboltak a gondolatok, Harry milyen szituációkban vehetné hasznát ezeknek az erőteljes csípőmozgásoknak. Legnagyobb szerencsétlenségemre feltűnt neki vágyakozó arckifejezésem és a koncert után körülöttem legyeskedett, csak azért, hogy alázhasson. Mikor végképp túllőtt a célon, megragadtam a csuklóját és magammal rángattam a kihalt öltözőbe.
- Neked meg mi bajod van? Szállj már le a földre! Kinek ké...- hallgattatott el ajkaival. Sürgetően csókolt, mintha csak idő híjában lennénk. Élveztem forró nyelvét, amivel óvatosan végigsimított enyémen, de hirtelen eszembe jutott Miranda. Egy kis kaland tönkretette az életét.
- Harry! Elég lesz!- húzódtam el tőle. Remegő kézfejjel megtöröltem a számat.
- Ne próbálj ellenkezni!- tolt neki a falnak, majd becsukta az ajtót mögöttünk.- Tudom, hogy vágysz rám! Amit a színpadon műveltem, beindított téged. A csípőm mozgására elképzelzelted, hogy ugyan ebben a ritmusban keféllek meg! Ne merj tagadni!- nyalt végig a nyakamon. A fenébe is! Hajába túrva rántottam fel magamhoz a fejét. Mély, hosszú csókban egyesültünk. Közben megéreztem ujjait végig a nyakamon, a kulcscsontomon keresztül, le egészen az egyenfelsőm kivágásáig. Elhúzta a fejét, tekintetében vad, vágy keltette tűz lobogott. Most nyelve járta be ugyan azt az utat, amit előbb az ujjai.
- Keményre fogom szopogatni a mellbimbóidat, amint megszabadítottalak a felesleges ruhadaraboktól.- morogta melleimbe. Halk nyögés tört fel a torkomból szavai hallatán. Otthonosan mozgott az öltözőben. Tüzes csókcsata közepette is el tudott vezetni egy rozoga kis asztalhoz, amire leültetett. Csak remélni mertem, hogy elbírja a súlyomat. Szoknyám felcsúszott majdnem a csípőmig, ahogy helyet csinált magának a lábaim között. Végigsimítottam derekán, majd lerántottam róla a pólóját. Megbabonázva érintettem meg kemény izmait. Ajkamba harapva néztem fel rá. Arcán büszke mosoly tündökölt, ahogy megfeszítette ujjaim alatt kidolgozott izmait. Karjaimat nyaka köré fontam és végigfuttattam nyelvem feszes állkapcsán. Rövid, puha, szinte láthatatlanul szőke szőrszálak bizsergették nyelvem, miközben rádöbbentem, nincs rajtam felső. Melleim közé csókolva dereka köré vonta lábaimat. Lüktető középpontomnak feszült merev férfiassága, én pedig elveszítettem a fejem.
- Ó, könyörgöm! Magamban akarlak érezni!- nyögtem hangosan. Huncut mosolyt villantva emelte fel a fejét, kezében tartva a melltartómat.
- Ezt meg hogyan...?- bámultam rá levarázsolt fehérneműmre.
- Figyelemelterelés, édes!- csókolt a fülem alá. Csípőm az övének billentettem. A bennem lobogó olthatatlan tűz elvette az eszem. Egyik kezével mellemet kezelte, másikat a tarkómnál hosszú tincseimbe temette, miközben önfeledten csókolóztunk. A körénk gyűlt rózsaszín ködöt megfakította az ajtó nyílása. Riadtan rántottam el a fejem. Miranda állt az ajtóban, arcán meglepettség tükröződött.
- Üdv a klubban, kislány!- vigyorodott el, majd egy cinkos kacsintással magunkra hagyott minket. Felkuncogtam, Harry pedig vállat vont.
- Ideje komoly vizekre evezni!- jelentette ki, majd lábaimon végigsimítva elért már igencsak átnedvesedett bugyimig, amit le is hámozott rólam. Gyors mozdulattal kigombolta a nadrágját, majd elővarázsolta keménységét. Végigsimítottam rajta, kezem alatt kidomborodtak az erek.
- Szeretnéd magadban?- csábítóan vonta fel a szemöldökét. Meg sem tudtam szólalni, csak bólogattam. Farzsebéből elővarázsolt egy csomagot. Miután a helyére került, nem csigázott tovább, belém merül. Combjaimba kapaszkodva kezdett lökni. Legszívesebben teli torokból nyögtem volna, de a hely nem volt rá alkalmas. Harry lélegzése gyors zihálássá vált, miközben növelte a tempót. Körmeimmel erőteljesen végigszántottam hátán. Csók közben az ajkamba harapott. Ahogy végigsimítottam hátát, nedvességet érzékeltem, véresre karmoltam! Az asztalra támaszkodva hátravetettem a fejem. Ajkai nyakamra tapadtak és harapdálni, szívni kezdte bőrömet.
- Hazza!- nyögtem fel, a gyönyör kapujában. Megragadta csípőmet és ez mindkettőnket a csúcsra juttatott. Lihegve kapaszkodtunk egymásba.
- Azt hiszem, kibaszottul beléd szerettem! Meg kell ismételnünk minden adandó alkalommal!- nyomott lágy, gyengéd csókot ajkaimra. Halkan nevettem, miközben szedelőzködtem. Az öltöző ajtajában visszarántott magához.
- Holnap reggeli? Meg szeretném ismerni a leendő barátnőmet!- kacsintott rám. Apró csókkal jutalmaztam, közben elvettem a telefonját és beírtam a számom.
- Hívj majd fel a részletekkel!- azzal kilibbentem, hogy befejezzem a műszakomat. 

~Orsa

2014. június 3., kedd

G.Bianka - Te engem próbálsz fenyegetni?! (Harry) 18+

Harry



-Hahó?! - törtem be kopogás nélkül legjobb barátom, Andy és a tesója, Harry házába - akit ki nem állhatok. 
-Kopogni nem tudsz? - a reszelős hang a konyha felől jött, így én reflex szerűen arra vettem az irányt. 
-Andy? - dőltem az ajtófélfának és úgy bámultam rá
Szürke pólót viselt, egyszerű farmernadrággal, illetve egy szintén szürke - ám sötétebb - sapka tette egésszé megjelenését. Ha nem lenne olyan orbitálisan bunkó, mint amennyire még dögösnek is mondanám. Még a rettentően férfias hangja és vonzó megjelenése sem tudja kompenzálni a hülye modorát. 
-Attól, hogy a tesómmal lakom az még nem jelenti azt, hogy tudok minden egyes lépésről. - vágta nekem a választ flegmán úgy, hogy még csak rám sem nézett.
-Komolyan nem értem, hogy lehettek testvérek. - forgattam szemeimet, majd elindultam a nappali felé, hogy leüljek a kanapéra és felhívjam barátomat, hogy mikor ér haza. 
-Ugye nem akarod meg várni?! - hallottam a dörgő hangot magam mögött, ami ismét arra késztetett, hogy szemeimet forgassam. 
-Hagyjál már lógva! - förmedtem rá és már éppen rányomtam volna a hívás gombra, mikor kikapta kezemből a mobilomat. - Hé! Add már vissza! - kiabáltam és azzal a lendülettel felpattantam. 
Mobilomat tartó kezét magasra emelte, hogy még véletlenül se érhessem el.
-Mert, ha nem? - nézett szemeimbe zöld íriszeivel. 
-Szerinted mit szólna az öcséd, ha megtudná, hogy a barátnőjével kavarsz?
Szemei elsötétültek, kezét lassan leengedte. Olyan erővel szorította mobilomat, hogy azt hittem eltörik. 
-Te engem próbálsz fenyegetni? - minden egyes szó után eggyel közelebb lépett, én ezzel együtt egyet hátráltam míg végül a fenekemre huppantam a kanapén. - Szeretnéd megtudni mit teszek azzal, aki fenyeget engem? - a háttámlára támaszkodott vállaim fölött így közrefogva engem. 
-Nem félek tőled. - magabiztosan szólaltam meg - legalábbis azt hittem. 
Hangom a kelleténél jobban remegett. Hatalmast nyeltem és nem mertem többet megszólalni.
-Utálom az olyan kis ribiket, mint te, akik azt hiszik, bármit megtehetnek. - morogta, majd ajkaimat kezdte bámulni.
Mi van? Most meg akar csókolni, vagy mi?! 
-Engedj el Harry! - találtam meg hangomat, ami ismét cudarul elárulta gyengeségem.
-Mert, ha nem? Megint megfenyegetsz? - szemeit le sem vette számról, ami kezdett egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozni.
-Nem mondok Andy-nek semmit, csak engedj el! Kérlek!
Ez komolyan megtörténik? Harry Styles-nak könyörgök?
-Persze, hogy nem fogsz. - időm nem lett volna reagálni mert ajkai az enyémekre tapadtak.
Szemeim háromszorosára nyíltak és hirtelen levegőt sem kaptam. Izmaim megfeszültek majd minden erőmmel azon voltam, hogy ellökjem magamtól. Nem ment. Ajkai serényen próbáltak válaszra bírni, de konokul szorítottam össze számat.
-Ne ellenkezz! Tudom, hogy akarod. - húzta el fejét két másodpercre majd ugyanúgy folytatta tevékenykedését.
Minél tovább halmozta el csókokkal számat, annál inkább lett kásás az agyam és már képtelen voltam uralkodni tetteimen. Ajkaim lassan elnyíltak, amit ki is használt és rögtön számba hatolt nyelvével. A hirtelen érzéstől egy nyögés szaladt ki a számon, amit Harry bátorításnak vett. Hanyatt döntött a kanapén és kötött pulcsimat felfelé kezdte húzni derekamon.
-Harry! - fogtam meg kezét, de lerázta magáról kezemet mintha semmit nem tettem volna.
-Fogd be! - mordult rám és ajkai egyre lejjebb kezdtek vándorolni.
-Mit művelsz Harry? - szinte sikítottam mikor elkezdte kigombolni rövidnadrágom. - Hagyd abba!!
Vergődni kezdtem alatta de semmi esélyem nem volt ereje ellen.
-Ha nyugton maradsz előbb szabadulsz! - szorított rá csípőmre.
Tuti ott maradnak az ujjai.
Egyik részem azért sikított, hogy hagyja abba a másik pedig azért, hogy abba ne merje hagyni. Őrjítő vitát folytatott bennem az ördög és a kis angyal. Agyam a belső vita közben olyannyira kikapcsolt, hogy már csak arra lettem figyelmes, ahogy bugyim a földön landol.
-Mi a..? - emeltem fel hangom és akkor megéreztem forró nyelvét legérzékenyebb szervemen.
Annyira intenzív volt az élmény, hogy megszólalni is képtelen voltam.
-Harry! - nyöszörögtem. - Kérlek! - bár magam sem tudtam mit kérek.
Leszorította csípőmet és kegyelmet nem ismerve kínzott - vagy kényeztetett?
Szinte transzban voltam, ahogy nyelvével csiklómon körzött.
Ez most komolyan megtörténik? A legjobb barátom bátyja orálisan kényeztet? Jézusom.
Abba hagyta tevékenykedését és felcsúszott hozzám. Övével kezdett babrálni én pedig ismét szorongani kezdtem.
-Harry nem...
-Fogd be!! - rivallt rám.
Egy laza mozdulattal rántotta le csípőjéről nadrágját boxerével együtt, majd minden előzmény nélkül tövig nyomta belém péniszét. Szinte felkiáltottam a váratlan döféstől, ami egy percre sem szűnt. Megállás nélkül járt ki-be.
-Harry, hagyd abba! - sziszegtem fogaim közül de mintha meg se hallotta volna.
Fejét felemelte, zöld tekintetét enyémbe fúrta és lassított kissé mozgásán. Megállás nélkül bámultuk egymást, ami némi bensőséges kapcsolatot teremtett köztünk. Ha ez lehetséges.
Sapkája kissé csapzottan állt fején, ami alól néhány göndör tincs kikandikált. Pár izzadságcsepp jelent meg homlokán, ami még szexibbé tette arcát.
Szexi?! Mi van?!
Nyakhajlatomba fúrta arcát; éreztem meleg leheletét. Lassú, gyengédebb mozdulatai az én izmaimat is ellágyították és kezdtem átadni magam az élvezetnek. Puha ajkai nyakamra tapadtak, mire élesen szívtam be a levegőt és akaratom ellenére is dereka köré fontam lábaimat.
Levegő vételeink percről percre hangosabbak lettek, mozdulataink pedig egyre követelőzőbbek.
-Harry! - nyögdécseltem nevét, mire megint rám emelte elhomályosult tekintetét.
-Megint azt akarod kérni, hogy álljak le? - kérdezte nyugodt, ám olyan mély hangon amitől végig futott a hideg a gerincemen.
Hirtelen mozdult, így felcserélve pozíciónkat. Mellkasára dőltem és lassan kezdtem mozogni.
Annyira abszurd volt az egész, hogy szinte már kezdtem azt hinni csak álmodom. Mivel ilyen gondolatok cikáztak fejemben úgy voltam vele, hogy egy álmot simán élvezhetek. Ezért kissé gyorsabban kezdtem mozgatni csípőmet, mire mindkettőnkből szaggatott levegő szakadt ki.
-Már nem bírom sokáig. - szűrte Harry fogai között.
Nyakába kapaszkodtam és úgy folytattam egyenletes mozgásomat. Kezei minden részemet bejárta a mellemtől kezdve, a hátamon át a fenekemig. Épp egy hangos nyögés szakadt volna fel torkomból, amikor nyílt az ajtó.
-Mi a szar?! - találtuk magunkat szembe Andyvel.
Hoppá.

Ne haragudj, hogy ilyen rövid lett és a "csattantó" elmaradt de több részesre tervezem. Ha valakit érdekelne a Fenyegetés "sorozat" - már nevet is adtam neki. fuckyeah. - akkor kommenteljen vagy pipáljon! :)

Jennii. x 

2014. május 27., kedd

Határidők és egyéb információk!

Kedves Olvasók!

Az egymilliós játékhoz való e-maileket már kiküldtük! Aki még esetleg nem csekkolta az e-mailjlét (és a személyleíró vagy fejléces kategóriába jelentkezett), az tegye meg, mert 30.-án - azaz pénteken - lejár a beküldési határidő! Várunk szeretettek minden munkát. Egyébként minden infót megtalálhattok e-mailben!
A biztonság kedvéért azért még kiküldünk egy emlékeztető üzenetet azoknak, akik ezekbe a kategóriákba jelentkeztek.

A következő sorok a kérdőíves játékra jelentkezőknek szól!
Tizennégyen jelentkeztetek a játékra és ebből - legnagyobb sajnálatunkra - csak öten küldtétek vissza határidőn belül az első forduló válaszait. Nagyon sajnáljuk, hogy a sok jelentkező ellenére csak öt ember akart továbbra is részt venni a játékban.
Nekik már vissza küldtük a kijavított válaszsort, illetve a héten várhatják a játék második fordulójának kérdéseit.

Talán ennyi lett volna.
Love...
az Írók. x 

A Blogger (Harry) 18+

Egy vagyok közületek. Directioner vagyok, mint ti. Semmi különleges nincs bennem, na jó, talán annyi, hogy sokatokkal ellentétben én felnőtt nő vagyok újságírói karrierrel. Ennek ellenére blogot is írok, mint a legtöbbetek. Egy fanfiction-t. Az egyetlen különbség, hogy az én blogom furcsa módon felkapott. Néha már az utcán is megállítanak. Szinte közszereplővé váltam miatta. Igazából nem akartam ezt a tébolyt magam köré építeni. Szerettem írni és odáig voltam Harry-ért. Ezért született meg a történet, amely eljutott hozzá, a főszereplőmhöz. Elolvasta és belement egy találkozóba. Izgatott voltam, rengeteg kérdést összeírtam. Egy halomnyi ruhát felpróbálgattam, mire megtaláltam a tökéleteset. Szinte láttam remegni a kezem, ahogy megfogtam a kávézó kilincsét, ahová leszerveztük a találkát. Nyugodj meg (T/N)! Ugyan olyan ember, mint te! Csak tökéletesebb, sikeresebb és híresebb! 
- (T/N), ugye?- kérdezte, mikor megálltam az asztal mellett. Hú, a szokásos elbűvölő önmaga! Szakadt, combnál feszülő fekete farmer, ha jól láttam kopott orrú sötétbarna csizma és fekete póló, melynek nyakkivágásánál kilátszanak madárkái. Nagy nehezen bólintottam, ő pedig a vele szemben lévő padszerűség felé biccentett. Hellyel kínál egy kávézóban, ami nem az övé? Nagyon kedves! Pillantásából számomra ismeretlen arrogancia sugárzott, amitől csak idegesebb lettem. Ujjaim elfehéredtek, ahogy a mappámat szorongattam. Azon voltak a kérdéseim.
- Ne fáradj a kérdésekkel, nem felelek rájuk!- vetette oda rögtön, fennhéjázva. Ki ez a seggfej és hová tette az igazi Harry Styles-t? 
- Nos, akkor miért mentél bele a találkozóba?- vontam fel szemöldökömet. Ne ellenem próbáljon dominánsat játszani!
- Hogy megértessem veletek, egyszerűen utálom ezt! Csak azért mert sokakkal ellentétben elértem valamit, még ugyan úgy ember vagyok, nem csak név egy képpel! A fanfiction-ok idiótaságok. És csak az íróik nagyobb idióták!- mondta.
- Rendben, egyenlőre eltekintek tőle, hogy idiótának neveztél! De ahelyett, hogy az egód csúcsáról tartasz hegyi beszédet, lenézhetnél a felhők alá az átlagemberek közé és akkor talán felfognád, miért csinálják ezt. De hogy megkönnyítsem a dolgát Mr. Sztár vagyok úgy beszélek az emberekkel ahogy akarok-nak, elmondom. Puszta csodálatból írják a történeteiket rólad.- feleltem.
- Meglep a szókincse, kisasszony! Szóval ön is csodál?- hajolt előre az asztalra támaszkodva. Néhány centi választott el minket. Elszántan bámultunk egymásra. Smaragdszín zöld szempár fúródott a viharosan gomolygó szürkéimbe.
- Azt csodáltam, akiről azt hittem, Te vagy! Sosem csodálnék egy öntelt seggfejet!- köptem a szavakat. Állkapcsa megfeszült, mondani készült valami durvát. Ehelyett ajkai enyémeken landoltak egy gyors, forró csókba bújtatva azokat.
- Ízlik az arrogáns seggfej csókja, mi?- vonta fel szemöldökét.
- Öntelt. Annak neveztelek.- korrigáltam.
- Nevezhetsz, aminek akarsz, ha ezt folytatjuk a lakásomon!- ajánlotta. Kapásból visszautasítottam volna, de megláttam arcán azt a mosolyt. Amiket a koncerteken visel gyönyörű arcán, vagy mikor rajongókkal készít fotót. Göndör tincsei közé dugtam ujjaimat és visszarántottam egy csókra.
- Mehetünk!- súgtam ajkai közé. Ujjait az enyémekre kulcsolta és kihúzott a kocsijáig, ott kinyitva a hátsó ajtót belökött, majd utánam mászott. Tenyérrel két kicsit csapott az elválasztóüvegre, a Rover pedig elindult.
- Fene gondolta volna, hogy Arrogancia Kapitánynak van sofőrje!- vigyorogtam.
- Igazából nincs. Csak egy alkalomra vettem fel. A profilképed alapján mentem csak bele a találkozóba, úgyhogy a melleidnek köszönd!- nevetett. Huncut Harry, ez az, aki nekem kell! És meg is kaptam, mert rám fekve hevesen csókolni kezdett.
- Lehetne benned annyi lovagiasság, hogy ne én legyek alul!- korholtam.
- Persze, rám fekszel és a hatalmas seggeddel agyon nyomsz!- nevetett, miközben helyet cseréltünk.
- Ahhoz képest, hogy hatalmasnak tartod, élvezettel markolászod!- szóltam oda, mire rám öltötte nyelvét. Előre hajoltam és metszőfogaim közé csíptem. Arckifejezése meglepődést sugallt, de szinte rögtön megjelentek nevetőráncai. Elengedtem nyelvét, majd puhán megcsókoltam, a kocsi pedig megállt.
- Kászálódj le rólam, dagi, megérkeztünk!- csapott a hátsómra. Szemforgatva teljesítettem kérését, de ahogy kiléptem a kocsiból, nem sokáig érte a lábam a talajt. Karjaiba kapott menyasszonyi stílusban és becipelt.
- Miért cipeled a hatalmas dagadt hátsómat?- érdeklődtem. Titkon reméltem, hogy elejt egy lovagias bókot. Aha, majdnem.
- Á, csak az erőmet fitogtatom.- mondta komoly arccal. Felvont szemöldökkel néztem rá. Lehajolt és lágy csókkal lepte meg ajkaimat. Egy ajtó előtt letett. Kinyitotta, bent félhomály uralkodott.
- Van öt perced, hogy némi romantikát csempésszünk ebbe az egészbe?- pillantott rám. Szemei hamiskásan csillogtak. Ő nem a romantikus srácok táborát erősíti.
- Ugyan! Mondd, mit akarsz azért cserébe, hogy válaszolj a kérdéseimre!- parancsoltam rá. Körbe járt körülöttem, mintha feltérképezné testemet. Megállt, egészen szorosan mögöttem. Szűk farmeremen keresztül éreztem ágyékát fenekemnek nyomódni. Apró puszikkal halmozta el nyakam és vállaimat.
- Meg akarlak baszni olyan keményen, ahogy többé soha senki nem fog!- súgta fülembe, kontrasztot állítva gyengéd tetteinek. Szégyen, de minden csipkelődő, sértő beszólásai ellenére vonz. Durva szavaitól pedig borzalmasan megkívántam. Szembefordultam vele. Kezeimet végigvezettem oldalán lentről felfelé, majd pólójának nyakkivágását megragadtam és erősen megrántottam. Az anyag recsegett, ahogy kezeim által többet kényszerült mutatni Harry mellkasából.
- Remélem nem ragaszkodtál túlságosan hozzá!- villantottam rá hamiskás mosolyt. Eltolt az ágyáig, amire nemes egyszerűséggel rálökött. Levette a köldökéig szakított pólóját, fejem felett összefogta a csuklóimat és csípőmre ült, ügyelve, hogy ne túl sok súly nehezedjen rám.
- Tökéletes vagy, ahogy mozdulatlanul fekszel alattam!- nyalt végig nyakam ívén. Gerincemen végigfutott a jól ismert, kellemes hidegrázás. Felállt rólam, de nem moccantam meg.
- Jó kislány!- dicsérte mozdulatlanságomat.- Ülj fel!- kérte. Akarom mondani, parancsolta. Meguntam ezt az alávetett-uralkodó stílust így felültem, de magamhoz rántva megcsókoltam. Ujjaim kurta tincsei közé temettem és lágyan húztam őket. Finoman ajkamba harapott, éreztem, hogy megduzzadtak.
- Irányíthatatlan vagy! Ez rohadtul tetszik!- morogta, majd ingem legfelső gombjához nyúlva széthúzta azt, így néhány gomb lepattant. Átfutott az agyamon, hogyan fogok így hazamenni, de nem törődtem ezzel. Kipattintottam farmerja gombját, lehúztam a sliccét, így több látszott bokszeréből, mint a korca. Lerángattam a farmerét, így elém tárult szinte meztelen tökéletessége. Az én nadrágom is hasonló sorsra jutott, mint az övé, majd észrevette rajtam a harisnyát. Nem vacakolt vele, egyszerűen széttépte. Ez annyira kétségbeesetten szexi tett volt, egy halk nyögés szökött ki ajkaim közül hatására. Hátam ívbe feszült, ahogy csípőmet az ágyhoz szorította. Ajkai végigfutottak a hasamon. Nyelvét végighúzta a melltartó által takart melleim közt, majd elért a nyakamig. Ott sikerült megszívnia egy olyan pontot, mitől egész testem összerándult. Ha ez nem lett volna elég, kezét a bugyimba csúsztatta.
- Áh!- szaladt ki a számon egy halk, nyögésszerű hangocska. Végigsimított nagyajkaim közt, majd kihúzta a kezét.
- Hm, milyen nedves vagy!- dörmögte, majd lenyalta ujjait.- Annyira készen állsz nekem!- folytatta a kínzást. A hangja elég lett volna, hogy elélvezzek és Ő ezzel tisztában volt. Remegő kezeimmel combközépig rángattam róla a bokszerét. Lerugdosta magáról, így előbukkant merev férfiassága. Bugyimtól megvált, majd végighúzta kezét magán. Szinte elbűvölve figyeltem az enyhén kidagadó vénákat hosszúságán, amit pillanatokon belül megéreztem magamban tövig.
- Uh, baby!- nyögte halkan.- Nagyon szűk vagy!- lehelte, majd mozogni kezdett. Nem szarakodtunk olyanokkal, mint gyengédség. Egyikőnk sem igényelte.
- Ahh, Harry!- ordítottam, miközben haját húztam. Hátam ívbe feszült, lábaim a levegőbe emelkedtek, így mélyebbre hatolt. Szabad kezemmel markoltam magam mellett a hideg, fekete szatén lepedőt. Eddig nem is figyeltem fel erre. Harry puha ajkai a nyakamra tapadtak, miközben keményen döngetett, nekem pedig végem volt. Hátát markolva élveztem el. Néhány durva, mély lökés után követett a csúcsra. Egymáson fekve lihegtünk.
- Gyere, hazaviszlek!- kelt fel rólam, miután kifújtuk magunkat.
- Tartozol nekem a válaszokkal!- álltam meg előtte rendíthetetlenül. Teljesen elfeledkeztem róla, hogy csupasz az alvázam.
- Út közben válaszolok bármire!- hajolt le hozzám és apró csókot hintett ajkaimra. Pillantásom akaratlanul is ágyéka felé vándorolt. El sem hiszem, hogy ez mind belém fért!
Miután felöltöztünk, Harry hazavitt. Út közben ígéretéhez híven mindenre válaszolt. A házam előtt megállt, én pedig elpusmogtam egy halk "köszönöm" féleséget.
- Mit köszönsz, baby? A szexet, a válaszokat, vagy a fuvart?- villantotta meg szemtelen mosolyát.
- Azt hiszem, mindet.- feleltem, majd ujjaimat babráltam.- Viszlát, Harry!- köszöntem el és a ház felé vettem az irányt. Hosszú ujjai csuklóm köré fonódtak és visszarántott.
- Tehetségesen írsz! Ne pazarold el egy blogra!- mondta, majd elengedett. Legalábbis azt hittem, hogy el fog engedni, de újra visszahúzott, de most egészen közel magához.
- És légy a barátnőm!- kérte, majd megcsókolt. Hogyan is mondhattam volna bármi mást, mint igent? Hosszú, szenvedélyes csókkal engedett utamra. Én pedig feltöltöttem az utolsó blogbejegyzésemet, Harry válaszait. Megfogadva a tanácsát, intézni kezdtem, az első könyvem kiadását.

~ Orsa

2014. május 11., vasárnap

E. Kriszti - Édes rosszfiú (Louis) 18+

Ma reggel különösen korán kellett bemennem munkahelyemre. Egy nagyon híres banda, az One Direction lesz itt a mai fellépő Sao Paulo -ban. Izgulok, mert nagyon szeretem őket, bírom a zenéjüket és mindannyian rohadt helyes pasik. Főleg Louis, akiről órákat tudnék áradozni, mennyire édes a kócos haja, pajkos mosolya. Milyen szexi borostás arca, kerek feneke, ami annyira markolni való, hogy umm... Elkalandoztam. Pedig nem kellene. De hogy is lehet egy ilyen férfi gondolata mellett, a munkára koncentrálni?

A másik ok amiért szinte pattogok az idegességtől, hogy ez a városuknak hatalmas biznisz. Az One Direction mégis csak egy világhírű banda, és most a mi kis városkánk (najó, nem is olyan kicsi!) az egyik koncerthelyszín. Én az öltözőkért felelek, hogy tiszta legyen és itt minden flottul menjen. Mivel mi megtehetjük, ezért természetesen az összes fiúnak külön öltözője van, így hát öt öltöző helyre rakása nem kis munka. Már végeztem kettővel, mikor zene csapta meg a füleim. Hisz ez a Kiss You. A srácok már itt is lennének? Hát biztos, ugyanis Harry már bele is kezdett. Uram atyám!
- [T/N], kész vagy már az öltözőkkel? A banda hamarabb jött, mint vártuk.
- Nem, én még csak kettővel végeztem.
- Kettővel? Jó, küldök még egy embert, hogy segítsen! – azzal ki is ment a főnököm. Akkor mégis csak itt vannak a fiúk! Ez csodás! Ha gyorsan végzek még meg is leshetem őket.
Dúdolva a dalt, tettem vettem tovább a nagyszobában, mikor vége lett pedig figyelmesen füleltem mi lesz a következő szám. Ekkor benyitott valaki. Lassan megfordultam és… és Louis Tomlinsonnal találtam magam szemben.
- Oh… - nyögött fel Louis, majd jól észrevehetően kidudorodott ott lent. Úristen!
Azonnal elvörösödtem és fejem színét megirigyelhette volna egy paradicsom.
- Ez lesz az öltözőm – közli velem(!) Louis.
- Én csak…
- A munkádat végzed. Nem is akarlak zavarni. Csak egy vízért jöttem – lépett a svéd asztalhoz és elvett egy üveges vizet, majd lecsavarta kupakját és beleivott. Ajkait az üveg köré fogta, majd nagyokat kortyolt. Eszméletlen szexi látványt nyújtott, a gyomrom és lábaim egyaránt beleremegtek. Letörölte a száját, visszacsavarta a kupakot és rám nézett. – Itt dolgozol?

Aprót bólintottam, még mindig totál zavarban.
- És meddig maradsz? Megnézed a koncertet?
- Igen – vágtam rá határozottan, hisz’ ez egyértelmű.
- Szuper! Akkor a koncert végén gyere ide, jó? Biztos beengednek, mert itt dolgozol. Várni foglak – kacsintott, majd kiment. Ott helyben összeestem volna. Mit akarhat tőlem? Miért kell idejönnöm? Miért érdekelte, hogy itt dolgozom –e? Na és miért nyögött fel? Meg a dudor?
Valahol legbelül tudtam az összes válaszra a kérdést, csak nem akartam elhinni. Mikor is lesz vége a koncertnek? 
***
 

Miután elhagytam a stadiont és hazaindultam, hogy valami dögös ruhát vegyek fel a koncertre. Utána pedig ingyen végig nézhettem a backstage –ból az egész műsort, amit imádtam! Azt hiszem, csak fokozódott az irántuk érzett rajongásom.
A koncert után fotózkodni jöttek, amiről már jobbnak láttam lelépni (nem mintha nem szerettem volna közös képet, vagy egy aláírást), így a folyosókon kóricáltam. Ha valaki kérdezte, azt feleltem, hogy a főnököm hívatott ide, így általában békén is hagytak.
Visszasettenkedtem a backstage –hoz, végeztek –e már. Az utolsó lányt láttam odabent, mikor Louis megpillantott és kajánul elvigyorodott. Elpirultam és visszasétáltam az öltözők felé. A cipőm orrát kémleltem, mikor két kéz fonódott a derekamra és kezdett el tolni. Felnéztem „elrablómra”. Louis tökéletes ajkain egy játékos mosoly játszadozott. Puha ajkai annyira hívogatóak voltak, hogy alig bírtam magam türtőztetni, nehogy letámadjam. Fejem mellkasán pihent, illata keveredett arcszesze és ruhájának illatával. Benyitott az öltözőjébe, kis beljebb lökött, majd egy kattanással rögtön be is zárta az ajtót.
Kezeivel derekamat tartotta, fejünk között alig pár centi volt a távolság. Még mindig huncutul vigyorgott.

- Játszani fogunk egy kicsit. Remélem benne vagy – nyalta meg alsó ajkát, amitől majd elaléltam. Válaszra nem várva nyomta száját enyémnek és édes csókban találkoztunk össze. Finoman mozgatta ajkait enyéimen, és olyan isteni érzés volt vele csókolózni, hogy az elmondhatatlan. Nyelve alsó ajkamat bökdöste, mire végre szétnyitottam számat, ő pedig óvatosan, egyre szenvedélyesebben, vágyakozás teljesen csókolt. Lábaival előre indult, engem hátrálásra kényszerítve. A kanapénak ütköztem, ő pedig nyomult tovább előre, csak már nem volt hely, az összes levegőt kiszorította kettőnk közül. Ölébe vett és a kanapé másik oldalára ment, majd lerakott rá, és rám ült, bár semmi súlyát nem éreztem. Zihálva húzódott el tőlem és tapadt a nyakamra, amiket azonnal apró csókokkal kezdte behinteni. Sóhajtoztam, ahogy kezei ruhám alatt cikáztak fel és le, ujjai már kemény mellbimbóimon köröztek melltartón keresztül. Akkor már tudtam, hogy piszkos jót fogok dugni Louis Tomlinsonnal.
Türelmetlenül lekapta rólam a kis nyári ruhát amit magamra vettem. Louis ledöbbenve nézett rajtam végig, én meg totál zavarba jöttem. Oké, talán szándékos volt, hogy fekete csipkét vettem fel, mert titkon azért reménykedtem ebben az egészben.
Louis szemei még jobban csillogtak, közben pedig lassan kikapcsolta a melltartómat és földre dobta. Apró puszikkal záporozott, amik belőlem sóhajt váltottak ki. Nem sokáig cécózott, haladt egyre lejebb.

- Emeld meg a csípőd – súgta, én pedig eleget tettem kérésének, így totál meztelenül feküdtem előtte.  – Uh, de kis kívánatos tested van! – búgta fülembe, ujjai pedig alsó felemnél cikáztak. Lassan és észvesztően jól kezdte dörzsölni csiklómat, tőlem pedig csak egyre hangosabb nyögések és vadabb lihegések tellettek. – Mi is a neved édes?
Nehezemre esett válaszolni, de két nyögés között mégis csak sikerült:
- [T/N].
- Hmm… - hümmögött, majd abbahagyta alsó felem izgatását. Kikapcsolta övét, lerántotta pólóját, és alsójával együtt letolta nadrágját. – Mivel már kibaszottul kívánlak, azért nem szórakozunk többet! – húzott újra magára, és előhalászott valahonnan egy óvszert. Gyorsan és rutinosan görgette fel magára, majd megmarkolta hímtagját és behatolt. Hatalmasat nyögtünk mindketten, a jól eső érzés szétáradt teljesen a testemben. Fejemet hátrahajtottam, szemeim lecsukódtak és élveztem, amit Louis művelt velem. Lassú, de annál mélyebb mozdulatokkal kápráztatott el és nagyon hamar éreztem a bizsergő érzést az alhasamba.

- Uh, Louis… - nyögtem hangosan és kicsit sem érdekelt, hogy bárki meghallhatja, hogy esetleg kirúghatnak e miatt a munkahelyemről, ami azért eléggé rosszul érintene, hisz’ az albérletet valahogy ki kell fizetnem, és el is kellene tartanom valahogy magamat.
De ezt mindet most sutba vághatom azzal, hogy egy világsztárral kurficolok az öltözőjében. Mint már említettem, ez nem nagyon izgat.
- Azt hittem, már sosem fogsz megszólalni. Csak ki tudom csalni belőled. Nyögj nekem hangosan édes! Had halljam a hangod! – döfött egy óriásit, én pedig a nevét sikítva elmentem. – Ez az bébi! – hörögte, és hangosan elélvezett ő is. Sokáig lihegtünk egymáson. Nem akartam gondolni rá, hogy ennek az egésznek mindjárt vége, hogy soha többé nem fogom élőben látni Louis Tomlinsont, hogy pár nap múlva már a nevemet se fogja tudni. Próbáltam nem erre gondolni, de az agyamat elárasztották ezek a gondolatok, és menthetetlen volt az elkeseredett arcom. – Mi a baj? Bántottalak? [T/N], mondj már valamit!
- N- nem, semmi, csak…
- Csak?
- Eszembe jutott, hogy ezek után valószínűleg soha többé nem fogunk találkozni, és szépen lassan mindent elfogunk felejteni mindketten.
- Jaj, édes, ezen most ne törd a fejed. Gyere, öltözzünk fel. Hazaviszlek – emelt fel és felvette a földről a ruháim. Hálásan rámosolyogtam, majd még mindig remegő kezekkel magamra vettem mindent. Louis is felöltözködött, majd kézen fogott és észrevétlenül távoztunk a stadionból. Elmondtam Louisnak az utat, ő pedig állta a szavát és hazavitt.
- Nem… jössz be? Megihatnánk valamit!
- Nem akarlak elszomorítani bébi, de mennem kell! A számodat szeretném elkérni. Holnap, esetleg, egy randi? – vigyorgott édesen, én pedig azonnal rábólintottam. Leírtam neki a számom, ahogy ő is nekem az övét, majd így szólt: - Aludj jól tündérkém! Holnap hívlak a részletekért! – kacsintott, majd hozzám hajolt egy csókért. Hosszú, búcsúzó, de még mindig ugyanolyan édes csókban részesített, utána pedig az autójába ült és elhajtott. 

Patricia F.

2014. május 7., szerda

Ellie N.-nek.: Szerelmes rosszfiú (Zayn) 18+

- Takarodj a házamból, Carrie Evans! - kiáltotta dühös anyám az arcomba és hozzám vágta a táskámat.
- Te akartad! De ne reménykedj abban, hogy többször látni fogsz engem, ha most kidobsz! - vágtam az arcába és otthagytam. 
Könnyekkel a szememben, az idegességtől remegve kinyitottam a bejárati ajtót, kiléptem, majd hangosan bevágtam magam mögött.
Sietős léptekkel haladtam az utcánk göröngyös, homokos földútján. Hevesen törölgettem a kiszabadult könnyeket az arcomról.
Nem figyeltem a lábam elé és egyszer csak beleütköztem egy izmos, magas alakba, és fenékre vágódtam a földön. Körülöttem a Nap szárította homok a levegőbe szállt. Aggódva néztem föl a fölöttem álló fiúra. Zayn.
Zayn félmosolya eltűnt az arcáról, ahogy megpillantotta sírástól vörös szemeimet. Leguggolt mellém és a szemembe nézett.
- Minden rendben, Carrie? - kérdezte halkan, óvatosan.
- Persze, minden... rendben van - szipogtam és még jobban igyekeztem eltüntetni a sírás nyomait az arcomról.
Zayn Malik, a környékünkön élő leghelyesebb srác volt. Ijesztő volt, mindig volt valami balhéja és hírhedt nőfaló volt. Alig volt olyan lány, akit nem kapott volna még meg.
Az iskolában mindig róla beszéltek, pedig ő már két éve, hogy leérettségizett és otthagyta a sulit.
Rendszerint olyan pletykák terjengtek róla, hogy veszélyes és minden nőt kihasznált, akit csak lehetett. Állítólag, sőt megerősített forrásokból véve, egyetlen nő sem aludt még nála egész éjszaka. Az ember azt hinné, hogy valami rejtegetnivalója van, pedig abban biztos vagyok, hogy a megdugott nők előtt már abszolúte semmi rejtegetnivaló nincs. És mindemellett, szintén állítólag, nagyon kegyetlenül durván bánik a lányokkal az ágyban.
Elvileg szerette az alkoholt és a drogot sem vetette meg, majdnem minden bulin belekeveredett valamibe. Egyszer ennek szemtanúja is voltam. Majdnem agyonvert egy tőle három évvel idősebb embert.
Veszélyes volt, csábító, félelmetes és gonosz. Mindenkibe belekötött, akibe csak lehetett.
Most azonban ez a furcsa veszedelmesség eltűnt a kisugárzásából és merő aggodalommal pillantott rám.
- Nem úgy nézel ki, mint akinél minden rendben van - húzta össze szemöldökét. - Gyere, állj fel! - nyújtotta a kezét és felemelkedett a guggolásból.
Én készségesen elfogadtam és még mielőtt bármit csinálhattam volna felrántott. Egyik keze a derekamra simult és barna szemei mélyen az én zöldembe néztek. Közel húzott magához, én még mindig nem engedtem el a kezét. Elmerültünk egymás szemében. Éreztem, ahogy libidóm felébred és őrjöngeni kezd.
Arcunk közel volt egymáshoz, pusztán néhány ujjnyi választotta el az ő ajkait az enyémtől. Nehezen kezdtem venni a levegőt, szívem felgyorsult. Szabad kezem, ami eddig csak lógott testem mellett, most Zayn fekete bőrkabátja alá csúszott és tenyerem a pólóján keresztül izmos hátára tapadt.
Nem tudom, mi ütött belém.
Zayn egy halk mordulással előre hajolt, így tökéletesen metszett ajkai hozzám tapadtak. Én akaratlanul is lehunytam a szememet. A testem önállóan cselekedett, egyedül, nem figyelve arra, amit az agyam parancsol neki.
Picit megharaptam Zayn puha alsó ajkát, mire ő halkan felnevetett, majd elhúzódott.
- Hová igyekeztél az imént? - kérdezte hirtelen.
Nem értettem, mire fel ez a kérdés, de azért válaszoltam.
- Fogalmam sincs. Csak... el... - ráncoltam a homlokom.
-Akkor gyere át hozzám! Elmesélhetnéd, miért rohantál el sírva otthonról - mosolyodott el kicsit.
Nem tudtam felfogni. Igaz, nem egy nagy dolog, hogy valakit Zayn Malik elvisz magához, hiszen rengeteg lány megfordult, jobban mondva hempergett az ágyában, de mi szinte csak köszönő viszonyban vagyunk. A leghosszabb mondat, amit eddig váltottunk az egy "Hogy vagy újabban?" és egy "Milyen jól áll rajtad ez a ruha." volt. A megismerkedést leszámítva.
Valamiért az előbb elhangzott mondatra elmosolyodtam és bólintottam.
Arról fogalmam sem volt, hogy melyik házban lakik, azt viszont tudtam, hogy saját háza van.
Elindultunk és nem kellett sokat sétálni. Miután elhagytuk a mi házunkat, még nyolc házzal arrébb mentünk és egy halványkék egyszintes épület előtt Zayn megállt, hogy kinyissa a kaput.
Elcsodálkoztam; nem éppen ilyen házat képzeltem el egy olyan férfinak, mint ő.
Mire beértünk a házba, már úgy voltam vele, hogy azon sem lepődöm meg, ha egy nyúlfarmot találok bent, tele bolyhos kis nyuszikákkal, ám mikor beléptünk végül sikerült meglepődnöm.
Éppen csak becsukódott Zayn mögött az ajtó, mikor én a hátammal a falhoz szorultam, és mikor felpillantottam, megláttam Zayn igéző barna íriszeit.
Meg sem mertem mozdulni, mert nem tudtam, hogy mi lesz. A fenébe, dehogynem tudtam! Sőt, vártam.
Nem mondott semmit, csak ajkát ismét az enyémre tapasztotta, ezúttal azonban sokkal vadabb és szenvedélyesebb csókcsatába kezdtünk.
Zayn felemelt, kényszerítve, hogy lábaimat a dereka köré kulcsoljam. Én meg is tettem, karjaimmal pedig átkaroltam a nyakát, ujjaim puha fekete hajába túrtak. Apró rózsaszín miniruhám a derekamig felcsúszott.
Felmordult, mikor csípőmmel akaratlanul is, nekidörgölőztem ágyékának.
- Ne csináld, mert itt helyben duglak meg! - hördült fel.
- Ígyis, úgyis megteszed, szóval nekem már édes mindegy - sóhajtottam.
- Meglátjuk - morogta a nyakamba, és fogai az ott húzódó puha, érzékeny bőrbe martak, miközben kezei erősen, biztosan tartottak a fenekemnél.
Fogott és elhúzott a faltól, nagy léptekkel becipel egy szobába, majd ledobott az irdatlan méretű franciaágyra. Szinte rögtön fölém is hajolt, majd ismét megcsókolt. Fejem a párnára hanyatlott, testem belesüppedt a puha matracba Zayn alatt.
Nagy kezei bekúsztak rövid ruhám alá és egyetlen könnyed, már-már gyakorlatias mozdulattal áthúzta a fejemen, így elé tárult rózsaszín, csipkés melltartóm. Elhúzódott és végignézett a pusztán alsónemű által takart testemen. Megnyalta a száját, szeme szinte felparázslott testem láttán. Kezeit mindkét oldalt végighúzta a bőrömön és ajkát beharapva bukott le a hasamhoz, hogy egy puha csókot adjon rá, majd újra feljött hozzám és ajkaink szinte táncoltak egymással. Nyelve betört a számba és játszani kezdett az enyémmel. Ujjaim a hajába túrtak, még jobban összekócolva ezzel a szépen beállított formát.
Lábaimmal elkezdtem letolni róla a nadrágját. Mikor ez sikerült, kicsit elhúzódtam tőle, és lenéztem egy hófehér Adidas bokszer alsót láttam, amely szinte kiszakadt tekintélyes méretű erekciójától.
Ajkamat harapdálva pillantottam fel rá, ő pedig egy rosszfiús félmosollyal nézett engem.
- Tetszik, mi? - kuncogott fel halkan.
- Volt már olyan, akinek ez - ekkor rámarkoltam szerszámára. - ne tetszett volna? - kérdeztem merő gúnnyal az arcomon.
- Hmm... Ez elgondolkodtató kérdés - mosolygott félig beharapott szájjal, de most úgy, hogy a szívem kihagyott egy hosszú dobbanást. - Azt hiszem, nem - lélegzetelállító mosolya még jobban szélesedett és most már az a tipikus 1000 wattos mosoly lett belőle, amitől minden egyes nőről magától leszakad az átnedvesedett bugyi.
Miközben a szemébe néztem körmeim a pólón keresztül szántották végig a hátát, mire halkan felmordult. Mikor a póló szegélyéhez értem az alsója és a pólója közötti szabad bőrbe mélyesztettem a körmeimet, ami ezúttal egy fájdalmas, mégis vággyal teli nyögést váltott ki belőle. Szám félmosolyra húzódott és lassan, őrjítően lassan, elkezdtem felhúzni a fekete anyagot. Zayn kibújt belőle és rám hajolt. Éreztem a súlyát magamon.
Egyetlen gyors mozdulattal kikapcsolta pánt nélküli melltartómat, majd a szoba másik felébe hajította. Melleim az ő kemény, izmos mellkasának nyomódtak, majd Zayn ajkaival rátalált a már akkor türelmetlenül meredező bimbóimra. Fogával gyengén meghúzta, mire halkan felsikítottam.
Ujjaim a haját túrták, szüntelenül markolták a fekete tincseket. Miközben ajkai már a hasamat érintgették, feltűnt, hogy a szoba csöndjét csak a zihálásom és Zayn halk morgásai töltik meg. Elgondolkodtam, vajon egyedül lakik itt, vagy él vele valaki?
A gondolataimat az szakította meg, hogy megéreztem Zayn ujjait magamon a bugyimon keresztül. Csípőmet felé nyomtam, jelezvén, hogy minél előbb tegye a dolgát. Ő felkuncogott és forró leheletét az alhasamon éreztem.
- Türelmetlen vagy? - kérdezte halkan, és nyelvével egy kis csíkocskát húzott a bugyim fölött, ezzel végigremegtetve a testemet.
Torkomból egy igencsak türelmetlen nyögés szakadt ki.
- Igen - lihegtem, erre ő felkuncogott.
Mutatóujjait a bugyim szélébe akasztotta és lassan lehúzta a vékony, csipkés anyagot. Szinte rögtön megéreztem nyelvét a csiklómon, amitől olyan hangos visítást hallattam, hogy még magamon is meglepődtem.
Egyik kezem a lepedőt markolta, a másik a haját, úgy próbáltam közelebb húzni lüktető alfelemhez.
Nyelve egy pillanatra belém hatolt, majd ismét csiklóm körül játszott. Zihálva, hangosan vettem a levegőt, a fülemben hallottam a vérem száguldását, a szívem dübörgését.
Éreztem, hogy egyre közelebb vagyok a csúcshoz, amikor Zayn ujjai belém mélyedtek és mozogni kezdtek bennem.
Ajkamba haraptam és alhasam összerándult, jelezve, hogy igazán nem kell sok az orgazmushoz.
- Kérlek - sóhajtottam kéjesen, miközben küzdöttem az élvezettel.
- Engedd el magad, add meg nekem! - morogta a lábam közé.
Egyik keze felsiklott a mellemre, és éppen csak hozzáért a mellbimbómhoz, kiváltotta belőlem az orgazmust.
- Édes Istenkém! - kiáltottam, és ujjai köré élveztem.
- Hihetetlenül finom vagy Carrie - nyögte, miközben mohón nyalogatta le ujjairól a nedvemet.
A látvány szinte rögtön újra felizgatott.
Arca ismét az enyémmel párhuzamosan volt, így egyetlen mozdulatomba került, hogy megcsókolhassam. Éreztem a saját ízemet ajkán, ami csak egy újabb löket volt az amúgy is reszkető testemnek és kicsapongó vágyamnak.
A hátára löktem Zaynt, így most ő volt alul. Én irányítottam. Ajkamba haraptam, körmeim lassan végigszántották a hasán húzódó vékony bőrt.
Lejjebb csúsztam rajta, így ajkammal értem hasához. Mellétől a köldökéig végignyaltam kidolgozott, jól formált testét, mire ő szaggatottan kezdte venni a levegőt.
Elmosolyodtam a reakcióján, hiába tudtam, hogy ezt minden lánnyal eljátssza.
Lehúztam az Adidas bokszert, és merev férfiasságának mérete kissé lesokkolt. Merevedése a köldökéig, és egy picikét tovább ért.
Ledobtam a fehér anyagot a földre, ahol a többi ruha gyülekezett. Kezembe fogtam tekintélyes méretű szerszámát, párszor végighúztam rajta a kezemet, miközben felnéztem Zayn a vágytól és izgalomtól elsötétülő szemeibe.
Farkán megcsillant az előváladék, melyet én készségesen lenyaltam, majd amennyit csak tudtam, hirtelen a számba vettem belőle. Zayn felszisszent tettem hatására, de ennek ellenére tartott velem a szemkontaktust.
Nyelvemmel makkján köröztem, próbáltam mélyebben benyelni hosszú erekcióját. Tövig a számban volt, puha makkja súrolta a garatomat. Kezem már izmos combján pihent, azt karmoltam, szorongattam. Kihúztam a számból, markoltam a tövét és gyorsan, erősen folytattam. Keményen szoptam vastagságát, nyelvemmel masszíroztam, ahol csak tudtam. Zayn hangosan nyögött, hosszú ujjai a hajamba túrtak, ő kezdte mozgatni a fejemet. Csípője bele-belemozdult a dologba.
- A kurva... - nyögte, és éreztem, hogy mérete megremeg a számban. - A rohadt kurva életbe! Nagyon jól csinálod Carrie. Úristen, bassza meg! - hörögte és a szám megtelt sűrű nedvével. Hirtelen nem tudtam mit kezdeni sem az érzéssel, sem a szituációval. Undorodtam attól, hogy lenyeljem, de csábított, hogy ennyire a részemmé válhat Zayn.
- Ha nem akarod... - kezdte Zayn, de megfogtam a kezét, megszorítottam, és egy pillanat alatt éreztem lecsúszni a torkomon a forró, sós nedűt. Megborzongtam, majd felkúsztam Zaynhez és megcsókoltam.
Ő kezeit végighúzta az oldalamon, simogatva ezzel puha, vágytól érzékeny bőrömet. Elkezdtem simogatni Zaynt az érzékenyebb tájain, hogy minél előbb újra kemény legyen. Nem tellett sok időbe, mire elértem a célomat és Zayn férfiassága megint hosszú és kemény volt. Megnyaltam az ajkamat és megcsókoltam Zaynt, miközben félig magamba vezettem hatalmas méretét. Kijjebb húztam magamból, majd vissza, még mélyebbre, egészen, míg a lehető legmélyebben nem volt bennem. Amint teljesen bennem volt mindketten hangosan felnyögtünk. Zayn felült, így bele tudtam kapaszkodni széles vállába. Ajkaimat az övére tapasztottam és mozogni kezdtem. Először csak apró mozzanatokat tettem, mert kissé kellemetlen volt teljes mérete hüvelyemben, de miután megszoktam rendesen rákapcsoltam.
Előre, hátra, jobbra, balra mozgattam a csípőmet, miközben vállán volt a kezem, majd mikor kicsi körökbe kezdtem, Zayn egy hirtelen mozdulattal és hangos morgással maga alá fordított, miközben fogait mélyen a nyakam hajlatába vájta, de nem húzódott ki belőlem.
- Malik - nyögtem a hajába túrva, mikor csípője erősen az enyémhez koccant, szerszámának pedig minden egyes áldott miliméterét magamban éreztem.
Perceken keresztül lassan és gyorsan lökött. Egyik kezem a haját kócolta, másik pedig izmos hátát simogatta, karmolta.
Ajkai folyamatosan az enyémen voltak, kezei a hajamat, az arcomat vagy a testemet simogatták. Igazán nem kellett már sok a hőn áhított orgazmushoz, de ahogy érzékeltem, neki sem.
Aztán remegés futott végig a testemen, megrázta minden egyes porcikámat. Hüvelyem összeszorult Zayn körül, torkomat egy hangos visítás hagyta el.
- Szent ég! Zaaaayn! - sikoltva mentem el, körmeimet erősen végighúztam Zayn hátán, éreztem, ahogy bőre felhorzsolódik körmöm nyomán.
Ennyi kellett neki is, mintha ez lett volna neki a végszó, teste megfeszült rajtam, fogai az állkapcsom alatti bőrbe mélyedtek, egyik keze a csípőmet szorította magához, másik a tarkómon fogta marokra a hajamat. Erősen belém lövellte élvezete biztosítékát.
Ajkamba haraptam a pillanatnyi fájdalomtól, miután elmúlt pedig, élveztem kettőnk közös orgazmusának utórezgéseit.
Zayn lehengeredett rólam, mellém feküdt és magához húzott. Izzadt testünk összetapadt, szívünk mindkettönknek hangosan vert. Zihálva vettük a levegőt.
- Zayn, én... - kezdtem volna valamibe pár perc múlva, de azt magam is elfelejtettem, hogy mit, amint megláttam arcát. Nyugodt volt, fiatal. Aludt.
Biztos, fárasztó napja volt, így nem is ébresztettem fel.
Csodáltam a mellettem fekvő férfit. Fekete haja úgy volt összekócolva, ahogy csak egy nő kócolhatta össze. Vonzó látvány volt.
Fejemet a mellkasára hajtottam, és szapora szívverésére én is elaludtam.
***
Reggel friss kávé illatra keltem. Zayn csak mellettem ült az ágyban. Félmosollyal az arcán nézett engem.
- Hmm... Mi az? - kérdeztem kómásan, szemeimet dörzsölgetve, miközben mélyen belélegeztem a kávé illatot.
- Semmi, csak... Szép vagy. Nagyjából fél órája téged nézlek - sütötte le a szemét, majd megragadta az éjjeliszekrényen álló világoskék bögrét. - Ez a tiéd - nyújtotta oda nekem.
Elfogadtam és én is felültem, hátamat az ágytámlának döntöttem.
- Zayn, tegnap este... - sóhajtottam, nem tudtam, mit mondjak.
- Ne magyarázkodj Carrie! Megtörtént. Remélem, nem bánod - simogatta meg az arcomat.
Tekintete ellágyult, s csak ekkor esett le nekem; én itt töltöttem nála az éjszakát. Eddig ez egy lánynak sem sikerült.
- Zayn, nekem most... Most mennem kell. Ne haragudj! - felálltam, gyorsan felkapkodtam a ruhámat magamra és elrohantam. Vissza sem  néztem, de egy fordulattal elkaptam Zayn szemeinek döbbent pillantását.
Elindultam és gyorsan igyekeztem.
Vajon miért aludhattam ott? Miért nem tett ki az aktus után, mint valami kurvát?
Volt min agyalnom a barátnőmhöz, Laurához igyekezve.
Neki valószínűleg semmit sem fogok még elmondani. Félek. 

Remélem, tetszett! ;) ♥
Ennek a sztorinak gondoltam még egy vagy két részre, nem tudom pontosan. Érdekelne a ti véleményetek, hogy megérné-e folytatni. Legyetek szívesek írjátok le komiban! :)
xxSzikraa.♥*

2014. május 1., csütörtök

1.000.000.! EGYMILLIÓ!

Először is azzal kezdenénk, hogy mindenkinek hálásan köszönjük, hogy a blogra tévedt, olvasni kezdte és esetleg feliratkozott, rendszeresen olvasott bennünket! Köszönjük a kitartást és a türelmet, meg a sok-sok sztorirendelést és kommentárt. KÖSZÖNJÜK! MINDENT KÖSZÖNÜNK!
A dolog másik fele pedig most következik.
Mivel ez az EGYMILLIÓ, egy igen szép hétjegyű kerek szám, ezért mi írók sokat gondolkodtunk és ötleteltünk, hogy hogyan tehetnénk mindenkinek széppé ezt a számfordulót. Abban maradtunk, hogy rendezünk egy kis versenyt.
Innentől nagyon figyelmesen olvassatok!

A kategóriák után lesz egy kis ismertető, hogy pontosan hogyan is képzeltük el a dolgokat.
Három kategória lesz, mindenki maximum csak KETTŐBE jelentkezhet. 
A kategóriák:
  • Kérdőívek megválaszolása (Ez HÁROM fordulóból áll!) 
  • Fejléc- és designkészítő verseny
  • Személyleírás verseny
A kérdőívek megválaszolása úgy történik, hogy leírjátok nekünk ezalatt a poszt alatt az e-mail címeteket, persze előtte azt is, hogy melyik egy vagy kettő kategóriában szeretnétek jelentkezni. Mi e-mailben elküldünk nektek egy rövid ismertetőt a választott kategóriáról, és amennyiben ezek közé a kategóriák közé a kérdőív is közé tartozik, mellékelünk mellé egy szépen elrendezett fájlt, amelyet megnyitva megtaláljátok a kitöltendő kérdéseket. Ezeket egy megszabott határidőn belül vissza kell küldeni a válaszokkal. Amennyiben ez nem történik meg és a megszabott határidőn kívül érkezik meg a válasz, azt a kérdéssort nem tudjuk elfogadni.

A fejléc- és design készítés folyamatát a következőképpen képzeltük el: az erre jelentkezőknek küldünk egy e-mailt a határidővel, hogy meddig kell elkészíteni egy fejlécet. Aki a határidőn kívül küldi el a fejlécét, azt figyelmen kívül hagyjuk.

A személyleírás versenyt úgy képzeltük el, hogy minden arra jelentkező olvasó kiválaszt egy írót, akit nem ismer és arról készít külső és belső személyleírást a saját képzelete alapján. Egyszóval egy általa kiválasztott, a blogon dolgozó íróról kellene leírnia, hogyan képzel őt el külső és belső tulajdonságokkal. Itt szépen megformált szöveget szeretnénk. Ehhez is küldünk e-mailben egy határidőt, hogy meddig kell megírni. Amennyiben ezt a kategóriát választod, írd le kommentben, hogy melyik írónkról készítesz személyleírást, és hozzá az e-mail címedet.


Tehát ezeket kell leírni egy kommentben:

Melyik egy vagy két kategóriába jelentkezel
Amennyiben a személyleíró versenyt is választod egy általad kiválasztott a blognál dolgozó írót. 
E-mail cím


Innentől pedig már csak várnod kell az e-mailünk érkezésére és rendszeresen figyelni a postafiókodat.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: MÁJUS 16 (PÉNTEK)
A JELENTKEZÉS LEZÁRULT! MINDENKI FIGYELJE HÉTVÉGÉN A POSTAFIÓKJÁT, MERT ELKEZDJÜK KIKÜLDENI A PONTOS FELADATOKAT.

Reméljük, lesznek jelentkezők!
Szeretettel:  
A nagyon boldog írócsapat! 

2014. április 27., vasárnap

Két tűz között: 4. rész (18+)

Sziasztok! Néhányan talán emlékeztek a Két tűz között című több részes sztorimra. Annak idején egy "trilógiának" szántam, de most megszállt az ihlet, úgyhogy kap még egy részt. Remélem tetszeni fog! xx ~ Orsa

Lassan egy éve, hogy szakítottunk Harry-vel. Nem volt egy hosszú kapcsolat. Gondolhattam volna, hogy a hűtlenségét nem tudja maga mögött hagyni. Nem tudott megállapodni mellettem, így kiadtam az útját. Azóta a viharos éjszaka óta, mikor ordibálva parancsoltam, hogy takarodjon az életemből, nem láttuk egymást. Louis sem nagyon beszél már vele, csak a próbákon és a koncerteken találkoznak, azon kívül teljesen elszeparálódnak. Ez talán részben az én hibám és ha így van, őszintén sajnálom.
Most pedig kissé ittasan sétálok haza egy csajos buli után. A hűvös szellő valamelyest kitisztította a fejemet.
- Hé, kislány!- hallottam az egyik épület falától. Beszélő téglafal? Aligha. Valaki lehet ott. Tudom, hogy veszélyes, de a kíváncsiságom lekörözi az alkoholmámorban úszó agyamat, így odamegyek. Egészen közel járok már, de még mindig nem látom az arcát. Magas, az egyszer biztos. Nem lehet túl idős, így fura, hogy csizmát hord. Extra szűk farmer van rajta, bőrdzsekivel.
- Jó újra látni!- előrébb lép egyet, így már látom az arcát. Harry. Hajpánt tartotta hátra göndör fürtjeit. Dzsekijének feltűrt ujjai láttatni engedték kitetovált alkarját. Lényegesen több a tinta az utolsó találkozásunk óta.
- Mit akarsz?- léptem hátrébb.
- Én? Hiszen te jöttél ide hozzám!- tárta szét karjait. - De ha már így érdeklődsz, elárulom!- húzott közel magához. - Hallgatni fogom, ahogy az érintéseim alatt vonaglasz többért könyörögve!- suttogta. Kitéptem magam a szorításából.
- Azt ki ne találd!- védekezően emeltem magam elé a kezeimet. Megpróbáltam hátrálni, de egyik pillanatról a másikra a hátam a kemény falnak csapódott. Harry teste betakart.
- Miért vagy ilyen távolságtartó?- kérdezte. A nyakamhoz hajolva nedves, pici csókokat hagyott a bőrömön.- Régebben imádtad, ha ezt csináltam! Régebben vágytál az érintésemre!- simított végig a derekamon.
- Az már ré...-kezdtem volna, de ajkai az enyémekre tapadtak.
- Régen szerettél!- mondta, zöld szemeiben könnyek csillogtak. Nem tudom, mi ütött belém, de sürgetőn csókoltam. Biztosan az alkohol tehet erről is. Vagy csak a szerelem, amit még mindig érzek iránta. Teljesen a hűvös falhoz szorít, de hála teste melegének egyáltalán nem fázom. Szétcipzárazom dzsekijét, alatta egyetlen szűk fekete póló borítja felsőtestét. A nyakkivágás mélysége láttatni engedi a két madár tetoválást. Megszakítom édes kötelékünket és nyakához hajolva kezdem harapdálni finom bőrét. Nyelvem kulcscsontjára siklik. Mély sóhajai visszhangzanak a csendes éjszakában. Lehúzza az én bőrdzsekim cipzárját is és ragadozó pillantással nyugtázza a pánt nélküli ruhámat. Nyakamnak esik és újra csókol, egészen a fülemig.
- Húzd le a bugyid!- parancsol halkan. Teljesen beindított, így nem tudok megálljt parancsolni magamnak. Alsó ajkam beharapva engedelmeskedem, közben mélyen a szemébe nézek. Halkan felmordul, közben kicsatolja szíját. Pattan a nadrággomb, lehúzza a sliccét és már elő is varázsolja tekintélyes műszerét.
- Ugorj!- mondja, miközben karjaimat nyakába akasztotta. Felugrottam, ő elkapott és rögtön belém hatolt. Kicsit fájt ugyan, de csendben maradtam. Combjaimat szorítja, gyors tempóban mozog és a nyakamat harapdálja. Hátam minden egyes lökéssel a falnak csapódik. Ez a pici fájdalom még élvezetesebbé teszi az egészet. Végigsimít nyakamon, mire halkan felszisszenek. Megjelölt! Fogait különösen érzékeny bőrömbe mélyeszti és újra szívni kezd. Egyik keze csatlakozási pontunk felé kalandozik, majd apró nyomást gyakorolva csiklómra hüvelykujjával dörzsölni kezdi.
- Harry!- ordítom.
- Ez az! Így akarom hallani a nevem, mikor elmész!- zihálja. Körmeim tarkójába vésem, csípőmet lökései elé lendítem egészen addig, még meg nem ragad és teljes erejével nem szorít a falhoz. Durvul. Érzem, hogy közel jár, ahogy én is. Egyik kezével hajamat húzza, közben lassít lökéseim. Mély döfésekkel juttat fel a csúcsra.
- Harry!- suttogom. Egyik lábam ernyedten lóg csípője mellett.
- Hangosabban!- döf egy fájdalmasat.
- Ó Harry!- visítom, többnyire fájdalmamban. Érzem magamban forró levét. Kihúzódik belőlem, így kevés a combomra folyik. Gyenge lábaim alig tartanak, a falnak támaszkodva, lehajtott fejjel lihegek. Mondhatni összeszedem magam és felpillantok. Harry távolodó alakját látom. Hirtelen minden fáradtságomat és fájdalmamat figyelmen kívül hagyva indulok meg. Nem utána, nem adom meg azt az élvezetet. Egészen a házig rohanok, ott rátelepszem a csengőre, majd a lépcsőre rogyva sírni kezdek. A bejárati ajtó kinyílik. Louis kócos hajjal, álmosan, egyetlen bokszerben ül mellém. Zokogva elmondom neki a történteket, ő pedig magához húz. Nem tudom meddig ülünk ott néma csendben. Érzem, ennek sosem lesz vége. A két fiú közé rekedtem. Pont annyira nem megy velük, mint nélkülük. Nem tudok tovább lépni.

~ Orsa

2014. április 25., péntek

Sissy- Premier (Harry) 18+

Szóval, a helyzet a következő: Őszintén nem nagyon értettem a kérésedet az alapsztorit illetően, de a lehető legtöbbet belefogalmaztam az én elképzelésembe. Remélem azért így sem lett olyan rossz. xx

Egész nyáron keményen melóztam, mind a munkahelyemen, mind otthon. Mindezt csak azért, hogy megmutassam a szüleimnek mennyire el akarok menni a This Is Us londoni premierjére. Mivel megkerestem a jegy borsos árát, elkötelezett voltam és nem mellesleg néhány nap híján nagykorú, a szüleim nem tudtak, vagy nem akartak belém kötni. Egyedül kellett mennem, mert a legjobb barátnőm galád módon magamra hagyott. A rengeteg rajongó közt nem éreztem magam feszélyezve. Egy voltam közülük, nem tűntem ki. Legalábbis ezt hittem, egészen addig, amíg a fiúk meg nem jelentek a vörös szőnyegen. Ugyanis Harry ahogy kémlelte a sorokat, megpillantott. Tudom, hülyén hangzik, hogy pont engem nézett volna, de akkor és ott úgy éreztem. Megnedvesítette nyelvével pink ajkait, kacér mosolyt villantott és észrevehetetlenül rám kacsintott. Ahelyett, hogy eszeveszett sikításba kezdtem volna, inkább próbáltam lenyugtatni túlpörgött szívverésemet.
A moziteremben elfoglaltam az engem megillető helyet. A lehető legjobb pozíció, leghátul középen, így nem áll ki a nyakam. A vetítés előtt mondott néhány szót a rendező, majd a srácokkal együtt bevonult egy ajtón. Gondolom ők elkülönülve csodálják a munkájuk eredményét. A fények kihunytak. Kezdődik! Nincs olyan akciófilm, amin valaha ennyire izgultam volna. Bár kissé zavart, hogy néhol alig hallottam a sikítástól. Moziban vagy, ember, nem koncerten! Én inkább csendben ültem a kukoricámmal és az üdítőmmel, miközben megosztva a figyelmemet, koncentráltam a képkockákra és az agyamban dúló gondolatokra. Harry és a vörös szőnyeg. A vörös igazán érzéki szín. Ahogy megnyalta ajkait, több volt, mint érzéki. Mázlista ajkak, én is szeretném, ha egy ilyen pasi nyelve nyalogatna. Na jó, (T/N), állj le! Milyen jó lehet vele egy vörös lepedő alatt kefélni! Nem értesz a szép szóból, ugye? Picsába a lepedővel, még azon a rohadt szőnyegen is szívesen szexelnék vele! Elég lesz, perverz agy! Hallgass!
A magammal folytatott vitáim lezárása után nagy nehezen a képernyőre koncentráltam. Eléggé elhaladt a film. Mire észbe kaptam, már vége is volt. Komótosan felálltam és összeszedtem a cuccaimat. Már a legtöbben kimentek, mikor én még csak elindultam lefelé. Utoljára maradtam, egy alkalmazott az ajtóban visszaterelt, majd becsukta az ajtót. Kiabálni kezdtem volna, mikor levette a sapkáját, amivel eddig takarózott. Szent Istenem! Ez Harry!
- Figyelj, ne haragudj, hogy így betuszkoltalak ide, de muszáj voltam beszélni veled.- nézett mélyen a szemeimbe. Azok a tiszta, zöld íriszek!
- Hát, akkor beszélgessünk!- rántottam vállat félénken. Elmosolyodott, majd felém nyújtotta a kezét és leültünk a hátsó sorba. Felpattant, bezárta az ajtót, majd visszajött.
- Csak, hogy ne zavarjanak!- magyarázta.
- És miért pont én?- kérdeztem szórakozottan.
- Már a vörös szőnyegen megpillantottalak. Aztán valami elképesztően megfogott benned, mikor felfogtam, hogy nem az átlag sikoltozó rajongó vagy. A srácokat tökre felidegesítettem, hogy folyton rólad beszéltem a film közben, löktek rajtam egyet, mondva, hogy cselekedjek. Így kölcsönvettem ezt, -mutatott a mozis egyenruhára- és most itt vagyunk!- tárta szét a karjait. Hát igen, most itt. Mielőtt bármit reagálhattam volna, közel hajolt hozzám és megcsókolt. Életem legmélyebb, legszenvedélyesebb csókja volt, az biztos! Kezem mellkasára simítottam és elkezdtem kigombolni az egyenruhát. Alatta volt az inge, azt is ki kellett gombolnom. Ajkamba harapva simítottam végig felsőtestét, majd kicsatoltam övét és kipattintottam a gombot. Ölébe rántott és nyakamat kezdte csókolni.
- Kibaszottul kívánlak, itt és most!- morogta. Ujjaim göndör tincsei közé temettem és hosszan csókoltam. Kezei közben kíváncsian barangoltak testemen. A ruhámat felgyűrte a derekamra. Sóhajtva rántottam meg haját, mikor megéreztem ujjait a bugyim alatt. Végigsimított nagyajkaim között.
- Nedves vagy és ez nagyon tetszik!- nyalt bele a fülembe. Felnyögtem, kifejezve a könyörgésemet. Erre Ő kihúzta kezét a bugyimból. Már fel akartam háborodni, mikor egyik karjával átölelte a derekamat és megemelt. Kettőnk közé nyúlva lehúzta sliccét és elővette hatalmas, merev szerszámát. Mutatóujjam végigsimítottam a kitüremkedő vénákon. Harry folytott nyögést hallatott. Szemeiben türelmetlenség tükröződött. Két kezével megragadta a fehérneműmet és kettétépte rajtam. Egy pillanatra meghökkenve, majd teljesen beindulva pislogtam rá. Égő ágyékom már szinte fájt.
- Gyerünk, dugj meg!- könyörögtem, elvesztve a kontrollomat.Ruhám mellrészét lehúzta, így kiszabadítva melleimet. Bekapta az egyik mellbimbómat és párszor megszívta.
- Nincs túl sok időnk, de igyekszem finom lenni!- motyogta a melleim közé, majd megemelt és belém hatolt. Halkan felsikítottam. Derekamat markolva kezdett mozgatni. Karjaimat a nyaka köré fontam. Homlokom az övének támasztottam. Körmei apró, piros félkör alakú nyomokat hagytak a csípőmön. Az érzés, hogy bennem van, teljesen kitölt, hallom halk sóhajait és férfias nyögéseit, egy másik világba repítenek. Hirtelen felemelt és a széksorok mögötti padlóra fektetett. Gyors tempóra kapcsolva lökött, miközben élvezettel nézte szenvedésemet, hogy visszafojtsam sikolyaimat. Földön túli érzés vele kefélni. Finoman rágcsáltam az állát, majd végignyaltam állkapcsán. Nyelvem meg sem állt a füle mögötti érzékeny pontig. Ott szívni kezdtem, mire keményen döfködni kezdett.
- Harry!- lihegtem a fülébe. Így túl intenzív volt az érzés. Mozgatni próbáltam a csípőm, de tenyereit medencecsontomra simítva visszanyomott a földre. Egyáltalán nem finomkodott és ez valamiért tetszett. Hajába túrtam és ujjaim köré csavargattam a tincseit, miközben másik kezemmel fenekébe markoltam. A fülembe morgott, majd megharapta a fülcimpámat. Hirtelen felül találtam magam
- Szia!- vigyorgott rám. Egy hosszú, mély csókkal hallgattattam el, közben csípőmet mozgatni kezdtem. Hangosabban kezdett lélegezni, az állkapcsa megfeszült- közel járhatott és késleltetni próbálta magát.
- Engedd, Harry!- néztem mélyen a szemébe. Nem kellett kétszer kérnem. Abban a pillanatban, ahogy elélvezett, nem egy világhírű férfit láttam magam előtt, csupán egy 20 éves srácot. Hirtelen, mintha mindent tudtam volna róla. A következő pillanatban pedig én is követtem őt, át a gyönyör kapuján.
- Egy moziteremben fekszünk, majdnem meztelenül egy észveszejtően jó szex után és szinte nem tudunk egymásról semmit.- böktem ki.
- Akkor azt hiszem meg kellene ismerkednünk. Esetleg egy kis beszélgetés nálam?- ajánlotta.
- Azok után, hogy elszakítottad az egyik kedvenc bugyimat, ez a minimum!- vigyorogtam rá. Nevetve magához húzott és megcsókolt, majd miután összeszedtük magunkat, elindultunk hozzá. A taxiban ülve a kezem a szám elé kaptam.
- Mi történt?- aggodalmasan pillantott rám.
- A bugyimat, akarom mondani a bugyim darabjait ott hagytuk a teremben!- suttogtam a kíváncsi taxis miatt.
- Sebaj! Szerintem sejtették, hogy nem csak beszélgettünk.- eresztett meg egy bugyiszaggató mosolyt, majd megcsókolt. Megérte gürizni azért a jegyért!

~Orsa

2014. április 15., kedd

G.Viki - Különös szülinap (Narry) 18+

Január 18. Húsz éves lettem. Vagyis csak leszek valamikor délután tájékán. De ma van a szülinapom. Aminek örülnék (najó, örülni nem örülnék, mert nem szeretem a szülinapokat, de jó lenne) ha itt lenne Niall. Hiába simítok végig magam mellett, csak az üres helyet találom. A takarót, a párnát, a lepedőt. Egymagam vagyok tudom, hisz' Niall turnén van. Jó messze tőlem. De még milyen messze! 
Harry sincs itt. Ő is turnén van Niallel. Najó, még szép, hogy turnén van Niallel, mert egy bandában vannak. Oké, ez hülyeség volt. De még csak reggel van!
Sóhajtottam egy hatalmasat és ösztönösen elmosolyodtam kora reggeli baromságaimon. Hátamra fordultam. Szemeim még mindig csukva voltak. Próbálkozás és reménykedés képen, végig akartam simítani a mellettem lévő helyen, de egy térdbe, majd hasba, kezekbe ütközött a kezem. Azonnal kipattantak szemeim és felültem. Mégsem volt akkora baromság, amit az előbb gondoltam. Harry itt van! Itt fekszik mellettem! A legjobb barátom! Mégis csak itt van! Harry!
- Harry - visítottam, ezzel felverve őt édes álmából. Ráugrottam és püfölni kezdtem egy párnával. Kezeit kómásan maga elé emelte, így akarta magát védeni. - Hogy kerülsz ide? Hazza! - dobtam el a párnát és a nyakába vetettem magam.
- Jó reggelt [T/N]! Igen, gyönyörű nap van ma! - mosolyodott el csibészesen.
- Válaszolj a kérdésemre!
- Megleptelek. Ma van a szülinapod. Ha jól tudom - könyökölt fel és villantott egy vigyort.
- Te is tudod, hogy jól tudod, te bolond! - nyomtam puszit arcára, fejemet mellkasába fúrtam. Átölelt és fordult egyet velem együtt. Várjunk csak! - Harry! Ha te itt vagy, akkor itt van Niall is! - álltam fel az ágyra, majd leugrottam és kirontottam a szobából. Levágtattam a lépcsőn, annyira siettem, hogy kishíján elestem. Arra számítottam, hogy a konyhában lesz egy szál bokszerben és reggelizik. Ehelyett a konyha üres volt. Csalódottan fordultam meg. Harry cuccait láttam, többek között a kocsikulcsát, a sapkáját, a telefonját a dohányzóasztalon és arrébb kicsit a bőröndjét. Jó nagy bőröndjét! Ami annyit jelent, hogy sokáig lesz itt!
Újra felrohantam a lépcsőn és berontottam az ő dolgozó szobájába. Úgy állt minden, ahogy én két napja kitakarítottam. Niall sehol!
- Ne keseredj el! Niall még ma itt lesz! Akadt még egy kis dolga, engem küldött előre. Az első ajándékod - hallottam magam mögött Harry hangját. Megfordultam és az ajtófélfának dőlve állt. Egy alsógatya és egy fekete ezüst mintás póló volt rajta.
- Tényleg? Még ma? Jönni fog? - lelkesedtem be.
- Igen. Addig majd én elszórakoztatlak! - húzott magához és megölelt.
- Utálom a szülinapokat, de ez felér minden ajándékkal! - súgtam a fülébe és egy puszit nyomtam az arcára.
- Remélem is! - borzolta össze a hajamat.
Lementünk reggelizni. Normális esetben én álltam volna a tűzhely előtt, hogy készítsek ennivalót, de Harry rám parancsolt, így én ülve figyeltem.
- Kinek az ötlete volt ez? - bukott ki belőlem, amin már jó ideje agyaltam. 
- Niall. Vagyis beszélgettünk a szülinapodról. Persze, mi már tudtuk, hogy szünetünk lesz, méghozzá hosszú, csak nem akartuk elmondani. És azt se tudtuk, hogyan lepjünk meg. Végül eszébe jutott valami...
- Mi? - szakítottam félbe.
- Türelem rózsát terem.
- Tudod, hogy türelmetlen vagyok!
- Most viszont kénytelen leszel várni.
- Kicsikarom belőled! - szűkítettem össze szemeim.
- Egy szót sem mondok.
- Majd meglátod, hogy tudni fogom!
- Majd ha eljön az ideje - kacsintott hátra a válla felett.
Lábaimat magam alá helyeztem és úgy figyeltem tovább Harryt. Újabb dolgon törtem a fejem; hogyan szedjem ki belőle azt a bizonyos valamit? A terveim a következők voltak: a, addig csikizem míg el nem mondja. b, könyörgök, sírás színlelve hátha megsajnál. c, Niallt hívom fel és neki könyörgök. d, Niallnek a telefonban bőgöm el magam. e, eltöröm a karom és a kórházban kénytelenek lesznek elárulni.
- Aztán előre küldött engem, hogy vigyázzak rád, amíg meg nem érkezik - fejezte be közben a mondandóját.
- Szuper! Mit fogunk csinálni? - pillantottam fel rá, miközben tálalta a tányéromra a reggelit.
- Hű, hát kibontod az ajándékaid amit a fiúk küldenek. Aztán elmegyünk relaxálni.
- Az mit takar? 
- Majd meglátod!
- Fhu, de utálom ezt a titokzatosságot! 
Harry hangosan kacagott rajtam. Én is azt tettem volna, ha külső szemlélő lennék. Viszont így egyáltalán nem vicces!
- Aztán? - szóltam rá sürgetően, hogy hagyja már abba a nevetést.
- Aztán visszajövünk és várunk.
- Várunk? - szaladt ráncba a homlokom.
- Várunk - bólintott megerősítve mondandóját.
- Kire?
- És mire - vigyorodott el sejtelmesen, én pedig megrúgtam az asztal alatt. - Au - nevetett fel, közben pedig eltorzult az arca - na jó, Niallre.
- És még?
- Kit akarsz még látni?
- Te hülye, azt mondtad, hogy valami másra is várunk.
Hazza ismételten kacagott.
- Azt már nem mondhatom el.
- Nagyon élvezed igaz?
- Valóban! - bólintott és enni kezdtünk.

-Pár óra múlva-

- Ah, hónapok óta nem lazultam ilyen jót - vágta le magát a kanapéra Harry.
- Szerintem is nagyon jó volt!
Pár percig csöndben feküdtünk. Harry lehunyt szemmel szuszogott és mikor már azt hittem elaludt megszólalt:
- Hozol nekem inni?
- Persze - indultam a konyhába -, mit kérsz?
- Bármi ami van, jó lesz!
Kivettem a hűtőből két gyümölcslevet és visszamentem. A kezébe nyomtam, ő lecsavarta a kupakot és beleivott. Követtem a példáját. Emlékszem mi Harryvel, már kiskorunkban is mindig beleittunk és nem öntöttünk. Mindkettőnk anyukája ki volt akadva, mi csak azért is így csináltuk.
Lerakta az asztalra és elővette a telefonját. 
- Lefogadom egy csomó kép van már fent rólunk - jelentkezett be twitter fiókjába.
- Oh! 
Erre egyáltalán nem gondoltam. 
- Remélem azért készültek cuki képek is - vigyorgott rám és egyből meg is nyitott egy képet amin ő volt és egy rajongó a wellnes központ előtt. Azután tovább ment, mire végre egy képen én is rajta voltam. Aha, bámultam ki a kocsija ablakán.
- Azt hittem, ennél vannak profibbak is! - csattantam fel, de orrom alatt mosolyogtam.
- Csak várd ki a végét. Még a végén te leszel Mrs. Styles.
Oldalba ütöttem, ő pedig tovább szörfölgetett a képek között.
- Na tessék. Itt vagyunk - dugta az orrom alá.
- Végre! Egy elfogadható kép! Átküldöd? - vettem elő én is a telefonomat. Üzenetben vártam, mire ez kiposztolta. - Szabadíts rám még több rajongót! Bravó! - nyomkodtam dühöngve a telefonom. Azt hiszem ma harmincadjára nevetett ki.
Eltette a telefonját. Tekintetét érzetem magamon. Csak azért se néztem rá. Ugyebár most "bedurciztam" rá. Ezt ő is pontosan tudja, hogy ál durcit játszom. De nem sokáig bírta, mert kikapta a kezemből a telefont és eldöntött a kanapén, így felém tornyosodva és lefogva a kezem. 
- Vége a durcának! - húzta fel pulcsimat és elkezdett csikizni a hasamnál. Belőlem kitört a nevetés és csak vergődni tudtam alatta, hogy abbahagyja. Persze ennek semmi jelét nem láttam. 
- Harry... - fuldokoltam.
- Haragszol még? 
- E- eddig se ha- haragudtam - préseltem ki magamból. Végre abbahagyta, így a képembe vigyorgott. - Szörnyű vagy - csóváltam meg a fejem.
- De te így szeretsz... nem? - kérdezte halkabban.
- Dehogynem! 
Sokáig így maradtunk és bámultunk egymás szemeibe.
- Most már elengedhetsz!
- Nem akarlak - ingatta fejét és egyre közelebb hajolt hozzám.
- Harry! 
Nem állt meg, orraink már összeértek.
- Mi a fittyfenét... - kezdtem volna leoltani, de ekkor száját az enyémnek nyomta, szemeit lehunyta. Nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Lefagytam. Nem értettem mit akar. Ez már rég túllépett a legjobb barátság zónán. És nekem barátom van!
A kis piros sziréna a fejemben vészjóslóan kezdett pirosan világítani, miközben Harry ajkait enyéimen kezdte mozgatni. Legalábbis csak akarta. Annyira préseltem össze vonallá enyéimet, mint amennyire tudtam. Erőt véve magamon kiszabadítottam kezeim és arrébb toltam fejét. Feltornásztam magam ülő helyzetben és kimásztam alóla.
- Ezt meg mégis hogy képzelted? Normális vagy? Te seggfej! - kezdtem nagyon kiborulni. 
- Tudom, hogy te is akarod! Hisz' mi másért ordítozol? Nem tudod beismerni, hogy te is élvezted. És szeretnél még többet - villantott rám egy mocskos mosolyt.
- Hogy te mekkora egy szemét vagy! Hogy mersz ilyet mondani? - visítottam. Kedvem lett volna kíméletlenül felpofozni. De tartottam a két méter távolságot.
Ekkor csöngettek. Éppen mikor rászánom magam, hogy megverem. Mérgesen fordítottam neki hátat és az ajtóhoz robogtam. Feltéptem. Elakadt a lélegzetem mikor megláttam velem szemben a csillogó kék szemű, szőke, ír srácot. Niall!
A nyakába vetettem magam, legalább olyan erősen, hogy hátra is tántorodott. Ajkaim öntudatlanul is övéit keresték fején, és olyan hévvel csókoltam meg mint még soha. Teljesen elszédültem csókjától, felért jó pár felessel. Azt hiszem ezzel bizonygattam saját magamnak, hogy az előbb nem Harryt csókoltam meg. Miket beszélek? Ő csókolt meg engem! Nem is volt csók! Csak szájra puszi. Többet nem is akarok tőle!
Niall kezeit derekam köré fonta és szorosan tartott. Lábaimat köré kulcsoltam. Nem akartam elengedni!
- Úristen! - lihegtem ajkaira amint elváltunk.
- Mennyire hiányoztál! - húzta orrát finoman végig az arcomon. Egyik kezével hátra nyúlt bőröndjéért, és azt húzva maga után jött be az előszobába. Lemásztam róla, hagytam levegőhöz jutni mindkettőnket. Persze ezt nem terveztem sokáig. Próbáltam elfelejteni, hogy Harry ott van mögöttünk és ezt végig nézte. Hogy Niall érkezése előtt pár perccel megakart csókolni. Kiakartam űzni a fejemből, de sehogy sem sikerült. Harry! Takarodj a fejemből! - Hello Hazza - mosolyodott el Niall, nekem meg kedvem lett volna összeesni. Két ok miatt is. Először is ez a mosoly Niall! Másodszor Harry! Niall kezét a derekamra rakta újra és magához húzva mentünk be a halba és leültünk Harry mellé. - Mi újság? - vigyorgott Niall, közben pedig puszit nyomott az arcomra. - Kiáltozást hallottam. Nem ti voltatok? - húzta össze szemöldökét. Már nyitottam a számat, hogy beárulhassam, mikor megelőzött.
- Biztos a szomszédból hallottad.
Aha! Most meg menti a bőrét! Nyilvánvalóan fél Nialltól! Nem akarja, hogy Niall megtudja azt ami történt.
- Az a helyzet, hogy nem - Niall értetlenül felém fordította a fejét -, én kiabáltam Harryvel. Tett egyet, s mást.
- Oh - nevetett fel Niall. - Szóval megpróbáltad? - kérdezte Harrytől édes vigyorával.
- Én mondtam, hogy nem fog menni - tette fel a kezeit Harry. Teljesen összezavarodtam. Mi van? Mivel próbálkozott? Niall miért nevet? Harry miért mondta, hogy nem fog menni? 
Niall rám nézett mosolyogva aztán csókot nyomott a számra.
- Ugye nem haragszol Harryre? -  kérdezte suttogva a számtól pár centire.
- Dehogynem! Meg akart csókolni! Vagyis meg is puszilt de én nem hagytam neki! 
- De miért? - kérdezte nevetve Niall.
- Tessék?
- Miért nem hagytad neki? - ismételte meg érthetőbben. Az agyam eldobom!
- Mert te vagy a barátom. És nem ő. És téged szertelek! És nem akarlak megcsalni! 
Niall olyan édesen nevetett, és húzott megint közel magához.
- Én mondtam neki, hogy tegye ezt.
- Dehát miért? - kerekedtek el a szemeim és Harryre néztem Niall válla felett.
- Édes, ma van a szülinapod.
- Ez most, hogy jön ide Niall? Megáll az eszem!
Niall újra nevet majd Harryre nézett. - Hát nem édes?
- De! Nagyon! - bólintott Harry.
- Niall, mi a franc van? - lettem ideges.
Válasz nélkül megcsókolt, de a lehető legnagyobb szenvedéllyel. Elvesztem karjaiban, melyek szorosan fonódtak a derekamra. Ujjaim szőke hajába vándoroltak és lekezdtem feltúrni Niall haját. Annyira imádom mikor kócos fejjel néz rám!
Eközben Harry felállt és az emelet felé indult. Niall is felállt velem az ölében és követte Harry példáját. Hazza a szobámban vetkőzött, míg engem Niall óvatosan az ágyra helyezett, miközben még mindig csókolt. Kezei pulcsim alá vándoroltak, pont úgy mint mikor Harry tette. Csakhogy Niall kezeit már ismertem, ismertem érintését, cirógató ujjait. Le is húzta rólam a pulóvert amit a hidegre való tekintettel vettem fel reggel. Trikómat is eltávolította, így egy melltartóban és farmerben ültem az ágyunkon. Harry a másik oldalamra feküdt és kezeivel a hátamon kezdett barangolni. Aztán édesen a fülembe suttogott és forró csókokat nyomott a nyakhajlatomba, a kulcscsontomra, a vállamra. Tiltakozni akartam, de Niall nem engedett el, ajkai még mindig cirógatták enyéimet. Nem értettem ezt az egészet. Niallt nem zavarja? Vagy most mi van?
Niall és Harry is észrevette összezavarodottságomat, de mindketten csak vigyorogtak.
- Baby, nyugi, nincs gond! - simított végig karomon Niall, közben Harry kipattintotta hátul a melltartóm. Ha jobban belegondolok, talán még kicsit élvezem is. A következményekre nem akarok gondolni, inkább kiélvezem a pillanatot.
A két fiú alatt találom magam, akik élvezettel játszanak a melleimmel. A számat jól eső nyögések hagyják el és nem tudom türtőztetni magam. Kontorlálhatatlan lettem! Niall lefelé, Harry felfelé haladt. Felért hozzám, zöld szemeivel lelkemig hatolt. Ajakin csodálatos mosoly bujkált. Azt hittem újra bepróbálkozik. Meg akar majd csókolni. De nem így lett. Nyakamhoz hajolt és finoman megszívta. Felnyögtem. Jó, bevallom, irtóra élveztem ezt az egészet, de mégis csak furán éreztem magam. Niall a pasim. Őt szeretem! Akkor, hogy jön a képbe Harry? Egyáltalán miért jön a képbe Harry?
Beletúrtam volna göndör fürtjeibe. De még mennyire, hogy beletúrtam volna! De nem merem. Nem merem, mert mit szólna Niall? Kezeimet a lepedőn hagytam, ahogy eddig is és belemarkoltam mikor Niall ajkait éreztem combom belső felén. A szám be nem állt, állandóan sóhajtoztam, vagy nyögtem. Niall ujjai felcikáztak vaginámba, és már eltudtam volna engedni magam.
- Nem élvezel még el! - súgta a fülembe Harry, tisztára mintha hallaná gondoltaimat. Meg- megvonaglottam, mikor Harry egy újabb és újabb szívás nyomott hagyott a nyakamon.
- Niaall! - nyöszörögtem, mikor leheletét megéreztem csiklómon, majd ajkai közé vette és finoman megszívta. - Niall! - kiáltottam fel, ő pedig újra és újra megismételte ezt. Itt lendültem át mindenen és elélveztem.
- Oh, de fincsi vagy szerelmem! - hümmögött. Harry kezei újra melleimet gyurmázták, és önkénytelenül is kicsúszott a neve a számon. Elmosolyodott és rám kacsintott. Niall levetkőzött és óvszerért kezdett kutakodni az ágyunk melletti kis szekrényben. Mikor talált egyet felbontotta és visszatért hozzám, magára görgette, majd megkereste kezeimet, amíg odalent ingerelte magát bejáratomnál. Összekulcsolta ujjainkat. Aztán a hátára feküdt, magára rántva engem is. Harry mögöttünk volt, nem néztem rá, valahogy most már nem érdekelt mit csinál. Csak Niallre összpontosítottam. Száján kaján vigyor ült, kezeivel csípőmet markolta, valószínűleg alig várta, hogy ráereszkedjek. Nem akartam tovább kínozni egyikőnket sem, így lassan magamban tudhattam. Mindketten hangosan és jólesően nyögtünk. Elkezdtem mozgatni csípőmet, majd lassan és erotikusan előre hajoltam hozzá egy csókért. Ajkaimra nyögött. A fenekemnél valami hideget éreztem, szemeim elkerekedtek, Niall kezei elengedték enyéimet és magához öleltek, hogy ne tudjak mozdulni.
- Nyugalom édes, ezt élvezni fogod! - suttogta a fülembe Niall, meleg lehelete a nyakamon éreztem. Orrát végig húzta halántékomtól lefelé, száját a fülem mögé nyomta és szívni kezdte. Ezzel teljesen ellazított. Célja az volt, hogy ne foglalkozzak majd azzal a fájdalommal, amit akkor fogok érezni, ha hátam mögött Harry behatol. Így hagytam neki, miközben Hazza óvatosan belém tolta magát. De még nem teljesen. Niall kényeztetése bevált. Nem azt mondom, hogy semmit nem éreztem. Akkor hazudnék. Érezni éreztem. És fájt is. De nem eszeveszettül. És ezért hálás voltam Niallnek. Meg aztán Harrynek is, aki szépen, fokozatosan tolta belém magát. Egyre jobban élveztem mindkét fiú érintését. - Megpróbálod Baby? - kérdezte halkan Niall. Megmozdultam, így velem együtt mozdult bennem Harry is ami nyögésre késztetett. Bátran kezdtem előre hátra mozgatni a csípőmet. Harry mögöttem döfködött ami iszonyú jó érzés volt. Niall átvette az irányítást és csípőmet megragadva kezdte magának diktálni a tempót. Az én kezeim tétlenül maradtak, így hátra nyúltam és elkaptam Harry golyóit. Hatalmasat nyögött. Elvigyorodtam és átadtam magam az élvezetnek, amit a szerelmem és a legjobb barátom okozott. Egy bizonyos pont után úgy sikítottam, mint aki most ment el életében először. Teljesen lefáradtam. Mindkét fiú a gumiba ürítette magát. Nyögdécselve felálltak és kidobták, míg én a takaró alá bújtam. Nem egészen fogtam még fel, hogy mit csináltunk. És egyszeriben szégyellős is lettem. Niall, majd Harry mászott be mellém. Épp, hogy elhelyezkedtek és duruzsolni kezdtek a fülembe, csöngettek. Ijedten néztünk egymásra. Én kapcsoltam leghamarabb, felpattantam és magamra húztam egy rövidnadrágot és egy felsőt. A fiúk is öltözködni kezdtek, én pedig lerohantam ajtót nyitni. Addigra harmadjára csengettek. Megint csak feltéptem az ajtót. Öreg hiba volt rövidnadrágot és pólót felvennem. Fehérnemű nélkül. Egyből megcsapott a hideg. A szüleim, Niall valamint Harry családja álltak az ajtóban. Elkerekedett szemekkel meredtem rájuk.
- H- hali - nyögtem ki.
- Kislányom, mínusz tíz fok van és te egy szál semmiben vagy itthon? - csörtetett be mindenki a lakásba anyuval az élen. Hm, kicsit sem volt kínos.
- Anya én csak aludtam... izé...
- Akkor ez megmagyarázza a kócos hajadat - bökött az öcsém a fejemre, én pedig gyilkos szemekkel néztem rá.
- Kaphatok egy percet, hogy rendbe szedhessem magam? - hebegtem. Tuti tiszta vörös a fejem. Fhu, de ciki!
- Gyorsan - mondta anya. - Mi ez már? Családostul jövünk hozzá a szülinapján, erre így fogad bennünket - hallom anya szidását. Bemegyek a szobámba. A fiúk eszeveszett öltözködésben vannak, mindketten megállnak mikor belépek.
- Az egész familya - nyögöm ki, és turkálni kezdek a fehérneműim után.
- Úgy érted, hogy...
- Mindenki. De tényleg!
- Az Horanék és a te családod? - kérdezi vigyorogva Harry.
- Igen. De mintha te anyádat is láttam volna a nővéreddel.
Harryre néztem, aki elkerekedett szemekkel rohant a fürdőbe.
- Menj arrébb, elvileg kócos vagyok! - löktem arrébb a csípőmmel és fésülködni kezdtem.
- Mondtak valamit?
- Anya kiakadt. Többet nem.
- Min? - kérdezte ijedten.
- A lenge öltözetemen. Ja és az öcsém szólt be - vontam vállat.
- Na jó, most már menjünk! - terelt ki minket Niall.
- Kibírtam volna, ha ezek nem rontanak ránk.
- Még egy menetet iktattunk volna be. Én ezzel korántsem elégedtem meg - magyarázta kajánul Niall.
- Mostantól kuss van - néztem hátra rájuk csúnyán. Összeröhögtek, majd egyszerre markoltak a fenekembe. - Az istenit! - kiáltottam fel a lépcső tetején.
- Mi történt kislányom? Hol vagy már? Igazán megtisztelhetnél bennünket!
- Máris - morogtam, a fiúk pedig röhögve jöttek utánam.

Patricia F.