Kövessetek minket Bloglovinon! :D

2014. július 5., szombat

Bárénekes (Harry) 18+

A kisvárosi élet nem való nekem. Unalmas, nem illik az én örökké pörgő személyiségemhez. Így miután kihevertem a 18. szülinapomat követő másnaposságot, elbúcsúztam óvó szüleimtől és morc tinédzser húgomtól, majd bepattantam két évvel idősebb barátnőm kocsijába, aki elfuvarozott Londonba. Lakótársak lettünk, így munkát kellett keresnem. Rengeteg visszautasítás után végre egy bárba felvettek próbaidőre. Egy nagyon rendes pincérnő mellett tanulhattam be. A hely még üres volt. A kis színpadra felléptem, ahol néhány hangszer állt. Szenvedélyesen szerettem a zenét.
- Szoktatok koncertet szervezni?- érdeklődtem, miközben ujjam végighúztam az állványban pihenő mikrofonon.
- Egy feltörekvő énekes szokott itt énekelni, hatalmas profitot hoz.- fintorgott. Barátságos nőnek tűnt, nem akartam máris elvágni magam nála faggatózással. Lassacskán a hely megtelt emberekkel. Rengeteg meló szakadt a nyakamba, mégis derekasan megálltam a helyem. Az emberek alaprobaja üdvrivalgássá erősödött, mikor egy magas, vékony srác kilépett a színpadra. Először nem tulajdonítottam nagyobb figyelmet neki, csak mikor énekelni kezdett. A hangja, akár egy angyalé. Külseje tökéletesen passzolt mély énekhangjához. Sötét göndör fürtjei kócosan keretezték jáde szemeit. Tekintetem ajkaira rebbent. A legtündöklőbb rózsaszín, amit férfin láttam valaha. Merengésemből a pultoslány hangja rántott vissza.
- Lélegzetelállító pasi, ugye?- biccentett a srác felé, aki egy balladát énekelt éppen.
- ki? Aki énekel?- próbáltam időt nyerni magamnak.
- Igen. A neve Harry. Csodálatos, és ezzel teljesen tisztában van. Még Miranda-t is becsábította a kocsija hátsó ülésére. Csak aztán nem tett a kedvére, így elmondta a férjének, hogy lefeküdtek. Gondolom sejted, hogy válás lett a vége. És ezért fúj annyira rá.- fecsegte, én pedig dermedten álltam. Egy férjezett, ráadásul lényegesen idősebb nőt elcsábított? Rémisztő! A srác a koncertje után zárásig velünk maradt. Végig engem ugráltatva, természetesen. Valóban túlzottan tisztában van az értékeivel. A napok teltek, engem teljes állásba felvettek a példás munkamorálomnak köszönhetően. Harry és köztem pattogtak a szikrák, a legkevésbé sem romantikus értelemben. Egy suttyónak tartott, én őt egoistának, ezt pedig rendszerint egymás tudtára adtuk. Egyik este azonban gyökeres fordulatot vett a gondolkodásom. Éppen egy rendelést vettem fel a két dal közti szünetben, mikor Harry rezonáló hangján közölte a közönséggel, mennyire meleg van, megemelte a pólóját és megtörölte vele az arcát. A látványtól zavartan adtam le a konyhán a rendelést. Mikor legközelebb megengedtem magamnak egy pillantást a színpad felé, elállt a lélegzetem. Harry egy gyors, tüzes dalt énekelt. Nem volt rajta felső. Izzadt felsőteste csillogott a színes fényektől, miközben erotikusan mozgatta a csípőjét a túlfűtött dal ritmusára. Mély lélegzéssel tudtam csak lecsillapítani elmémet, melyben tomboltak a gondolatok, Harry milyen szituációkban vehetné hasznát ezeknek az erőteljes csípőmozgásoknak. Legnagyobb szerencsétlenségemre feltűnt neki vágyakozó arckifejezésem és a koncert után körülöttem legyeskedett, csak azért, hogy alázhasson. Mikor végképp túllőtt a célon, megragadtam a csuklóját és magammal rángattam a kihalt öltözőbe.
- Neked meg mi bajod van? Szállj már le a földre! Kinek ké...- hallgattatott el ajkaival. Sürgetően csókolt, mintha csak idő híjában lennénk. Élveztem forró nyelvét, amivel óvatosan végigsimított enyémen, de hirtelen eszembe jutott Miranda. Egy kis kaland tönkretette az életét.
- Harry! Elég lesz!- húzódtam el tőle. Remegő kézfejjel megtöröltem a számat.
- Ne próbálj ellenkezni!- tolt neki a falnak, majd becsukta az ajtót mögöttünk.- Tudom, hogy vágysz rám! Amit a színpadon műveltem, beindított téged. A csípőm mozgására elképzelzelted, hogy ugyan ebben a ritmusban keféllek meg! Ne merj tagadni!- nyalt végig a nyakamon. A fenébe is! Hajába túrva rántottam fel magamhoz a fejét. Mély, hosszú csókban egyesültünk. Közben megéreztem ujjait végig a nyakamon, a kulcscsontomon keresztül, le egészen az egyenfelsőm kivágásáig. Elhúzta a fejét, tekintetében vad, vágy keltette tűz lobogott. Most nyelve járta be ugyan azt az utat, amit előbb az ujjai.
- Keményre fogom szopogatni a mellbimbóidat, amint megszabadítottalak a felesleges ruhadaraboktól.- morogta melleimbe. Halk nyögés tört fel a torkomból szavai hallatán. Otthonosan mozgott az öltözőben. Tüzes csókcsata közepette is el tudott vezetni egy rozoga kis asztalhoz, amire leültetett. Csak remélni mertem, hogy elbírja a súlyomat. Szoknyám felcsúszott majdnem a csípőmig, ahogy helyet csinált magának a lábaim között. Végigsimítottam derekán, majd lerántottam róla a pólóját. Megbabonázva érintettem meg kemény izmait. Ajkamba harapva néztem fel rá. Arcán büszke mosoly tündökölt, ahogy megfeszítette ujjaim alatt kidolgozott izmait. Karjaimat nyaka köré fontam és végigfuttattam nyelvem feszes állkapcsán. Rövid, puha, szinte láthatatlanul szőke szőrszálak bizsergették nyelvem, miközben rádöbbentem, nincs rajtam felső. Melleim közé csókolva dereka köré vonta lábaimat. Lüktető középpontomnak feszült merev férfiassága, én pedig elveszítettem a fejem.
- Ó, könyörgöm! Magamban akarlak érezni!- nyögtem hangosan. Huncut mosolyt villantva emelte fel a fejét, kezében tartva a melltartómat.
- Ezt meg hogyan...?- bámultam rá levarázsolt fehérneműmre.
- Figyelemelterelés, édes!- csókolt a fülem alá. Csípőm az övének billentettem. A bennem lobogó olthatatlan tűz elvette az eszem. Egyik kezével mellemet kezelte, másikat a tarkómnál hosszú tincseimbe temette, miközben önfeledten csókolóztunk. A körénk gyűlt rózsaszín ködöt megfakította az ajtó nyílása. Riadtan rántottam el a fejem. Miranda állt az ajtóban, arcán meglepettség tükröződött.
- Üdv a klubban, kislány!- vigyorodott el, majd egy cinkos kacsintással magunkra hagyott minket. Felkuncogtam, Harry pedig vállat vont.
- Ideje komoly vizekre evezni!- jelentette ki, majd lábaimon végigsimítva elért már igencsak átnedvesedett bugyimig, amit le is hámozott rólam. Gyors mozdulattal kigombolta a nadrágját, majd elővarázsolta keménységét. Végigsimítottam rajta, kezem alatt kidomborodtak az erek.
- Szeretnéd magadban?- csábítóan vonta fel a szemöldökét. Meg sem tudtam szólalni, csak bólogattam. Farzsebéből elővarázsolt egy csomagot. Miután a helyére került, nem csigázott tovább, belém merül. Combjaimba kapaszkodva kezdett lökni. Legszívesebben teli torokból nyögtem volna, de a hely nem volt rá alkalmas. Harry lélegzése gyors zihálássá vált, miközben növelte a tempót. Körmeimmel erőteljesen végigszántottam hátán. Csók közben az ajkamba harapott. Ahogy végigsimítottam hátát, nedvességet érzékeltem, véresre karmoltam! Az asztalra támaszkodva hátravetettem a fejem. Ajkai nyakamra tapadtak és harapdálni, szívni kezdte bőrömet.
- Hazza!- nyögtem fel, a gyönyör kapujában. Megragadta csípőmet és ez mindkettőnket a csúcsra juttatott. Lihegve kapaszkodtunk egymásba.
- Azt hiszem, kibaszottul beléd szerettem! Meg kell ismételnünk minden adandó alkalommal!- nyomott lágy, gyengéd csókot ajkaimra. Halkan nevettem, miközben szedelőzködtem. Az öltöző ajtajában visszarántott magához.
- Holnap reggeli? Meg szeretném ismerni a leendő barátnőmet!- kacsintott rám. Apró csókkal jutalmaztam, közben elvettem a telefonját és beírtam a számom.
- Hívj majd fel a részletekkel!- azzal kilibbentem, hogy befejezzem a műszakomat. 

~Orsa

2014. június 3., kedd

G.Bianka - Te engem próbálsz fenyegetni?! (Harry) 18+

Harry



-Hahó?! - törtem be kopogás nélkül legjobb barátom, Andy és a tesója, Harry házába - akit ki nem állhatok. 
-Kopogni nem tudsz? - a reszelős hang a konyha felől jött, így én reflex szerűen arra vettem az irányt. 
-Andy? - dőltem az ajtófélfának és úgy bámultam rá
Szürke pólót viselt, egyszerű farmernadrággal, illetve egy szintén szürke - ám sötétebb - sapka tette egésszé megjelenését. Ha nem lenne olyan orbitálisan bunkó, mint amennyire még dögösnek is mondanám. Még a rettentően férfias hangja és vonzó megjelenése sem tudja kompenzálni a hülye modorát. 
-Attól, hogy a tesómmal lakom az még nem jelenti azt, hogy tudok minden egyes lépésről. - vágta nekem a választ flegmán úgy, hogy még csak rám sem nézett.
-Komolyan nem értem, hogy lehettek testvérek. - forgattam szemeimet, majd elindultam a nappali felé, hogy leüljek a kanapéra és felhívjam barátomat, hogy mikor ér haza. 
-Ugye nem akarod meg várni?! - hallottam a dörgő hangot magam mögött, ami ismét arra késztetett, hogy szemeimet forgassam. 
-Hagyjál már lógva! - förmedtem rá és már éppen rányomtam volna a hívás gombra, mikor kikapta kezemből a mobilomat. - Hé! Add már vissza! - kiabáltam és azzal a lendülettel felpattantam. 
Mobilomat tartó kezét magasra emelte, hogy még véletlenül se érhessem el.
-Mert, ha nem? - nézett szemeimbe zöld íriszeivel. 
-Szerinted mit szólna az öcséd, ha megtudná, hogy a barátnőjével kavarsz?
Szemei elsötétültek, kezét lassan leengedte. Olyan erővel szorította mobilomat, hogy azt hittem eltörik. 
-Te engem próbálsz fenyegetni? - minden egyes szó után eggyel közelebb lépett, én ezzel együtt egyet hátráltam míg végül a fenekemre huppantam a kanapén. - Szeretnéd megtudni mit teszek azzal, aki fenyeget engem? - a háttámlára támaszkodott vállaim fölött így közrefogva engem. 
-Nem félek tőled. - magabiztosan szólaltam meg - legalábbis azt hittem. 
Hangom a kelleténél jobban remegett. Hatalmast nyeltem és nem mertem többet megszólalni.
-Utálom az olyan kis ribiket, mint te, akik azt hiszik, bármit megtehetnek. - morogta, majd ajkaimat kezdte bámulni.
Mi van? Most meg akar csókolni, vagy mi?! 
-Engedj el Harry! - találtam meg hangomat, ami ismét cudarul elárulta gyengeségem.
-Mert, ha nem? Megint megfenyegetsz? - szemeit le sem vette számról, ami kezdett egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozni.
-Nem mondok Andy-nek semmit, csak engedj el! Kérlek!
Ez komolyan megtörténik? Harry Styles-nak könyörgök?
-Persze, hogy nem fogsz. - időm nem lett volna reagálni mert ajkai az enyémekre tapadtak.
Szemeim háromszorosára nyíltak és hirtelen levegőt sem kaptam. Izmaim megfeszültek majd minden erőmmel azon voltam, hogy ellökjem magamtól. Nem ment. Ajkai serényen próbáltak válaszra bírni, de konokul szorítottam össze számat.
-Ne ellenkezz! Tudom, hogy akarod. - húzta el fejét két másodpercre majd ugyanúgy folytatta tevékenykedését.
Minél tovább halmozta el csókokkal számat, annál inkább lett kásás az agyam és már képtelen voltam uralkodni tetteimen. Ajkaim lassan elnyíltak, amit ki is használt és rögtön számba hatolt nyelvével. A hirtelen érzéstől egy nyögés szaladt ki a számon, amit Harry bátorításnak vett. Hanyatt döntött a kanapén és kötött pulcsimat felfelé kezdte húzni derekamon.
-Harry! - fogtam meg kezét, de lerázta magáról kezemet mintha semmit nem tettem volna.
-Fogd be! - mordult rám és ajkai egyre lejjebb kezdtek vándorolni.
-Mit művelsz Harry? - szinte sikítottam mikor elkezdte kigombolni rövidnadrágom. - Hagyd abba!!
Vergődni kezdtem alatta de semmi esélyem nem volt ereje ellen.
-Ha nyugton maradsz előbb szabadulsz! - szorított rá csípőmre.
Tuti ott maradnak az ujjai.
Egyik részem azért sikított, hogy hagyja abba a másik pedig azért, hogy abba ne merje hagyni. Őrjítő vitát folytatott bennem az ördög és a kis angyal. Agyam a belső vita közben olyannyira kikapcsolt, hogy már csak arra lettem figyelmes, ahogy bugyim a földön landol.
-Mi a..? - emeltem fel hangom és akkor megéreztem forró nyelvét legérzékenyebb szervemen.
Annyira intenzív volt az élmény, hogy megszólalni is képtelen voltam.
-Harry! - nyöszörögtem. - Kérlek! - bár magam sem tudtam mit kérek.
Leszorította csípőmet és kegyelmet nem ismerve kínzott - vagy kényeztetett?
Szinte transzban voltam, ahogy nyelvével csiklómon körzött.
Ez most komolyan megtörténik? A legjobb barátom bátyja orálisan kényeztet? Jézusom.
Abba hagyta tevékenykedését és felcsúszott hozzám. Övével kezdett babrálni én pedig ismét szorongani kezdtem.
-Harry nem...
-Fogd be!! - rivallt rám.
Egy laza mozdulattal rántotta le csípőjéről nadrágját boxerével együtt, majd minden előzmény nélkül tövig nyomta belém péniszét. Szinte felkiáltottam a váratlan döféstől, ami egy percre sem szűnt. Megállás nélkül járt ki-be.
-Harry, hagyd abba! - sziszegtem fogaim közül de mintha meg se hallotta volna.
Fejét felemelte, zöld tekintetét enyémbe fúrta és lassított kissé mozgásán. Megállás nélkül bámultuk egymást, ami némi bensőséges kapcsolatot teremtett köztünk. Ha ez lehetséges.
Sapkája kissé csapzottan állt fején, ami alól néhány göndör tincs kikandikált. Pár izzadságcsepp jelent meg homlokán, ami még szexibbé tette arcát.
Szexi?! Mi van?!
Nyakhajlatomba fúrta arcát; éreztem meleg leheletét. Lassú, gyengédebb mozdulatai az én izmaimat is ellágyították és kezdtem átadni magam az élvezetnek. Puha ajkai nyakamra tapadtak, mire élesen szívtam be a levegőt és akaratom ellenére is dereka köré fontam lábaimat.
Levegő vételeink percről percre hangosabbak lettek, mozdulataink pedig egyre követelőzőbbek.
-Harry! - nyögdécseltem nevét, mire megint rám emelte elhomályosult tekintetét.
-Megint azt akarod kérni, hogy álljak le? - kérdezte nyugodt, ám olyan mély hangon amitől végig futott a hideg a gerincemen.
Hirtelen mozdult, így felcserélve pozíciónkat. Mellkasára dőltem és lassan kezdtem mozogni.
Annyira abszurd volt az egész, hogy szinte már kezdtem azt hinni csak álmodom. Mivel ilyen gondolatok cikáztak fejemben úgy voltam vele, hogy egy álmot simán élvezhetek. Ezért kissé gyorsabban kezdtem mozgatni csípőmet, mire mindkettőnkből szaggatott levegő szakadt ki.
-Már nem bírom sokáig. - szűrte Harry fogai között.
Nyakába kapaszkodtam és úgy folytattam egyenletes mozgásomat. Kezei minden részemet bejárta a mellemtől kezdve, a hátamon át a fenekemig. Épp egy hangos nyögés szakadt volna fel torkomból, amikor nyílt az ajtó.
-Mi a szar?! - találtuk magunkat szembe Andyvel.
Hoppá.

Ne haragudj, hogy ilyen rövid lett és a "csattantó" elmaradt de több részesre tervezem. Ha valakit érdekelne a Fenyegetés "sorozat" - már nevet is adtam neki. fuckyeah. - akkor kommenteljen vagy pipáljon! :)

Jennii. x 

2014. május 27., kedd

Határidők és egyéb információk!

Kedves Olvasók!

Az egymilliós játékhoz való e-maileket már kiküldtük! Aki még esetleg nem csekkolta az e-mailjlét (és a személyleíró vagy fejléces kategóriába jelentkezett), az tegye meg, mert 30.-án - azaz pénteken - lejár a beküldési határidő! Várunk szeretettek minden munkát. Egyébként minden infót megtalálhattok e-mailben!
A biztonság kedvéért azért még kiküldünk egy emlékeztető üzenetet azoknak, akik ezekbe a kategóriákba jelentkeztek.

A következő sorok a kérdőíves játékra jelentkezőknek szól!
Tizennégyen jelentkeztetek a játékra és ebből - legnagyobb sajnálatunkra - csak öten küldtétek vissza határidőn belül az első forduló válaszait. Nagyon sajnáljuk, hogy a sok jelentkező ellenére csak öt ember akart továbbra is részt venni a játékban.
Nekik már vissza küldtük a kijavított válaszsort, illetve a héten várhatják a játék második fordulójának kérdéseit.

Talán ennyi lett volna.
Love...
az Írók. x 

A Blogger (Harry) 18+

Egy vagyok közületek. Directioner vagyok, mint ti. Semmi különleges nincs bennem, na jó, talán annyi, hogy sokatokkal ellentétben én felnőtt nő vagyok újságírói karrierrel. Ennek ellenére blogot is írok, mint a legtöbbetek. Egy fanfiction-t. Az egyetlen különbség, hogy az én blogom furcsa módon felkapott. Néha már az utcán is megállítanak. Szinte közszereplővé váltam miatta. Igazából nem akartam ezt a tébolyt magam köré építeni. Szerettem írni és odáig voltam Harry-ért. Ezért született meg a történet, amely eljutott hozzá, a főszereplőmhöz. Elolvasta és belement egy találkozóba. Izgatott voltam, rengeteg kérdést összeírtam. Egy halomnyi ruhát felpróbálgattam, mire megtaláltam a tökéleteset. Szinte láttam remegni a kezem, ahogy megfogtam a kávézó kilincsét, ahová leszerveztük a találkát. Nyugodj meg (T/N)! Ugyan olyan ember, mint te! Csak tökéletesebb, sikeresebb és híresebb! 
- (T/N), ugye?- kérdezte, mikor megálltam az asztal mellett. Hú, a szokásos elbűvölő önmaga! Szakadt, combnál feszülő fekete farmer, ha jól láttam kopott orrú sötétbarna csizma és fekete póló, melynek nyakkivágásánál kilátszanak madárkái. Nagy nehezen bólintottam, ő pedig a vele szemben lévő padszerűség felé biccentett. Hellyel kínál egy kávézóban, ami nem az övé? Nagyon kedves! Pillantásából számomra ismeretlen arrogancia sugárzott, amitől csak idegesebb lettem. Ujjaim elfehéredtek, ahogy a mappámat szorongattam. Azon voltak a kérdéseim.
- Ne fáradj a kérdésekkel, nem felelek rájuk!- vetette oda rögtön, fennhéjázva. Ki ez a seggfej és hová tette az igazi Harry Styles-t? 
- Nos, akkor miért mentél bele a találkozóba?- vontam fel szemöldökömet. Ne ellenem próbáljon dominánsat játszani!
- Hogy megértessem veletek, egyszerűen utálom ezt! Csak azért mert sokakkal ellentétben elértem valamit, még ugyan úgy ember vagyok, nem csak név egy képpel! A fanfiction-ok idiótaságok. És csak az íróik nagyobb idióták!- mondta.
- Rendben, egyenlőre eltekintek tőle, hogy idiótának neveztél! De ahelyett, hogy az egód csúcsáról tartasz hegyi beszédet, lenézhetnél a felhők alá az átlagemberek közé és akkor talán felfognád, miért csinálják ezt. De hogy megkönnyítsem a dolgát Mr. Sztár vagyok úgy beszélek az emberekkel ahogy akarok-nak, elmondom. Puszta csodálatból írják a történeteiket rólad.- feleltem.
- Meglep a szókincse, kisasszony! Szóval ön is csodál?- hajolt előre az asztalra támaszkodva. Néhány centi választott el minket. Elszántan bámultunk egymásra. Smaragdszín zöld szempár fúródott a viharosan gomolygó szürkéimbe.
- Azt csodáltam, akiről azt hittem, Te vagy! Sosem csodálnék egy öntelt seggfejet!- köptem a szavakat. Állkapcsa megfeszült, mondani készült valami durvát. Ehelyett ajkai enyémeken landoltak egy gyors, forró csókba bújtatva azokat.
- Ízlik az arrogáns seggfej csókja, mi?- vonta fel szemöldökét.
- Öntelt. Annak neveztelek.- korrigáltam.
- Nevezhetsz, aminek akarsz, ha ezt folytatjuk a lakásomon!- ajánlotta. Kapásból visszautasítottam volna, de megláttam arcán azt a mosolyt. Amiket a koncerteken visel gyönyörű arcán, vagy mikor rajongókkal készít fotót. Göndör tincsei közé dugtam ujjaimat és visszarántottam egy csókra.
- Mehetünk!- súgtam ajkai közé. Ujjait az enyémekre kulcsolta és kihúzott a kocsijáig, ott kinyitva a hátsó ajtót belökött, majd utánam mászott. Tenyérrel két kicsit csapott az elválasztóüvegre, a Rover pedig elindult.
- Fene gondolta volna, hogy Arrogancia Kapitánynak van sofőrje!- vigyorogtam.
- Igazából nincs. Csak egy alkalomra vettem fel. A profilképed alapján mentem csak bele a találkozóba, úgyhogy a melleidnek köszönd!- nevetett. Huncut Harry, ez az, aki nekem kell! És meg is kaptam, mert rám fekve hevesen csókolni kezdett.
- Lehetne benned annyi lovagiasság, hogy ne én legyek alul!- korholtam.
- Persze, rám fekszel és a hatalmas seggeddel agyon nyomsz!- nevetett, miközben helyet cseréltünk.
- Ahhoz képest, hogy hatalmasnak tartod, élvezettel markolászod!- szóltam oda, mire rám öltötte nyelvét. Előre hajoltam és metszőfogaim közé csíptem. Arckifejezése meglepődést sugallt, de szinte rögtön megjelentek nevetőráncai. Elengedtem nyelvét, majd puhán megcsókoltam, a kocsi pedig megállt.
- Kászálódj le rólam, dagi, megérkeztünk!- csapott a hátsómra. Szemforgatva teljesítettem kérését, de ahogy kiléptem a kocsiból, nem sokáig érte a lábam a talajt. Karjaiba kapott menyasszonyi stílusban és becipelt.
- Miért cipeled a hatalmas dagadt hátsómat?- érdeklődtem. Titkon reméltem, hogy elejt egy lovagias bókot. Aha, majdnem.
- Á, csak az erőmet fitogtatom.- mondta komoly arccal. Felvont szemöldökkel néztem rá. Lehajolt és lágy csókkal lepte meg ajkaimat. Egy ajtó előtt letett. Kinyitotta, bent félhomály uralkodott.
- Van öt perced, hogy némi romantikát csempésszünk ebbe az egészbe?- pillantott rám. Szemei hamiskásan csillogtak. Ő nem a romantikus srácok táborát erősíti.
- Ugyan! Mondd, mit akarsz azért cserébe, hogy válaszolj a kérdéseimre!- parancsoltam rá. Körbe járt körülöttem, mintha feltérképezné testemet. Megállt, egészen szorosan mögöttem. Szűk farmeremen keresztül éreztem ágyékát fenekemnek nyomódni. Apró puszikkal halmozta el nyakam és vállaimat.
- Meg akarlak baszni olyan keményen, ahogy többé soha senki nem fog!- súgta fülembe, kontrasztot állítva gyengéd tetteinek. Szégyen, de minden csipkelődő, sértő beszólásai ellenére vonz. Durva szavaitól pedig borzalmasan megkívántam. Szembefordultam vele. Kezeimet végigvezettem oldalán lentről felfelé, majd pólójának nyakkivágását megragadtam és erősen megrántottam. Az anyag recsegett, ahogy kezeim által többet kényszerült mutatni Harry mellkasából.
- Remélem nem ragaszkodtál túlságosan hozzá!- villantottam rá hamiskás mosolyt. Eltolt az ágyáig, amire nemes egyszerűséggel rálökött. Levette a köldökéig szakított pólóját, fejem felett összefogta a csuklóimat és csípőmre ült, ügyelve, hogy ne túl sok súly nehezedjen rám.
- Tökéletes vagy, ahogy mozdulatlanul fekszel alattam!- nyalt végig nyakam ívén. Gerincemen végigfutott a jól ismert, kellemes hidegrázás. Felállt rólam, de nem moccantam meg.
- Jó kislány!- dicsérte mozdulatlanságomat.- Ülj fel!- kérte. Akarom mondani, parancsolta. Meguntam ezt az alávetett-uralkodó stílust így felültem, de magamhoz rántva megcsókoltam. Ujjaim kurta tincsei közé temettem és lágyan húztam őket. Finoman ajkamba harapott, éreztem, hogy megduzzadtak.
- Irányíthatatlan vagy! Ez rohadtul tetszik!- morogta, majd ingem legfelső gombjához nyúlva széthúzta azt, így néhány gomb lepattant. Átfutott az agyamon, hogyan fogok így hazamenni, de nem törődtem ezzel. Kipattintottam farmerja gombját, lehúztam a sliccét, így több látszott bokszeréből, mint a korca. Lerángattam a farmerét, így elém tárult szinte meztelen tökéletessége. Az én nadrágom is hasonló sorsra jutott, mint az övé, majd észrevette rajtam a harisnyát. Nem vacakolt vele, egyszerűen széttépte. Ez annyira kétségbeesetten szexi tett volt, egy halk nyögés szökött ki ajkaim közül hatására. Hátam ívbe feszült, ahogy csípőmet az ágyhoz szorította. Ajkai végigfutottak a hasamon. Nyelvét végighúzta a melltartó által takart melleim közt, majd elért a nyakamig. Ott sikerült megszívnia egy olyan pontot, mitől egész testem összerándult. Ha ez nem lett volna elég, kezét a bugyimba csúsztatta.
- Áh!- szaladt ki a számon egy halk, nyögésszerű hangocska. Végigsimított nagyajkaim közt, majd kihúzta a kezét.
- Hm, milyen nedves vagy!- dörmögte, majd lenyalta ujjait.- Annyira készen állsz nekem!- folytatta a kínzást. A hangja elég lett volna, hogy elélvezzek és Ő ezzel tisztában volt. Remegő kezeimmel combközépig rángattam róla a bokszerét. Lerugdosta magáról, így előbukkant merev férfiassága. Bugyimtól megvált, majd végighúzta kezét magán. Szinte elbűvölve figyeltem az enyhén kidagadó vénákat hosszúságán, amit pillanatokon belül megéreztem magamban tövig.
- Uh, baby!- nyögte halkan.- Nagyon szűk vagy!- lehelte, majd mozogni kezdett. Nem szarakodtunk olyanokkal, mint gyengédség. Egyikőnk sem igényelte.
- Ahh, Harry!- ordítottam, miközben haját húztam. Hátam ívbe feszült, lábaim a levegőbe emelkedtek, így mélyebbre hatolt. Szabad kezemmel markoltam magam mellett a hideg, fekete szatén lepedőt. Eddig nem is figyeltem fel erre. Harry puha ajkai a nyakamra tapadtak, miközben keményen döngetett, nekem pedig végem volt. Hátát markolva élveztem el. Néhány durva, mély lökés után követett a csúcsra. Egymáson fekve lihegtünk.
- Gyere, hazaviszlek!- kelt fel rólam, miután kifújtuk magunkat.
- Tartozol nekem a válaszokkal!- álltam meg előtte rendíthetetlenül. Teljesen elfeledkeztem róla, hogy csupasz az alvázam.
- Út közben válaszolok bármire!- hajolt le hozzám és apró csókot hintett ajkaimra. Pillantásom akaratlanul is ágyéka felé vándorolt. El sem hiszem, hogy ez mind belém fért!
Miután felöltöztünk, Harry hazavitt. Út közben ígéretéhez híven mindenre válaszolt. A házam előtt megállt, én pedig elpusmogtam egy halk "köszönöm" féleséget.
- Mit köszönsz, baby? A szexet, a válaszokat, vagy a fuvart?- villantotta meg szemtelen mosolyát.
- Azt hiszem, mindet.- feleltem, majd ujjaimat babráltam.- Viszlát, Harry!- köszöntem el és a ház felé vettem az irányt. Hosszú ujjai csuklóm köré fonódtak és visszarántott.
- Tehetségesen írsz! Ne pazarold el egy blogra!- mondta, majd elengedett. Legalábbis azt hittem, hogy el fog engedni, de újra visszahúzott, de most egészen közel magához.
- És légy a barátnőm!- kérte, majd megcsókolt. Hogyan is mondhattam volna bármi mást, mint igent? Hosszú, szenvedélyes csókkal engedett utamra. Én pedig feltöltöttem az utolsó blogbejegyzésemet, Harry válaszait. Megfogadva a tanácsát, intézni kezdtem, az első könyvem kiadását.

~ Orsa

2014. május 11., vasárnap

E. Kriszti - Édes rosszfiú (Louis) 18+

Ma reggel különösen korán kellett bemennem munkahelyemre. Egy nagyon híres banda, az One Direction lesz itt a mai fellépő Sao Paulo -ban. Izgulok, mert nagyon szeretem őket, bírom a zenéjüket és mindannyian rohadt helyes pasik. Főleg Louis, akiről órákat tudnék áradozni, mennyire édes a kócos haja, pajkos mosolya. Milyen szexi borostás arca, kerek feneke, ami annyira markolni való, hogy umm... Elkalandoztam. Pedig nem kellene. De hogy is lehet egy ilyen férfi gondolata mellett, a munkára koncentrálni?

A másik ok amiért szinte pattogok az idegességtől, hogy ez a városuknak hatalmas biznisz. Az One Direction mégis csak egy világhírű banda, és most a mi kis városkánk (najó, nem is olyan kicsi!) az egyik koncerthelyszín. Én az öltözőkért felelek, hogy tiszta legyen és itt minden flottul menjen. Mivel mi megtehetjük, ezért természetesen az összes fiúnak külön öltözője van, így hát öt öltöző helyre rakása nem kis munka. Már végeztem kettővel, mikor zene csapta meg a füleim. Hisz ez a Kiss You. A srácok már itt is lennének? Hát biztos, ugyanis Harry már bele is kezdett. Uram atyám!
- [T/N], kész vagy már az öltözőkkel? A banda hamarabb jött, mint vártuk.
- Nem, én még csak kettővel végeztem.
- Kettővel? Jó, küldök még egy embert, hogy segítsen! – azzal ki is ment a főnököm. Akkor mégis csak itt vannak a fiúk! Ez csodás! Ha gyorsan végzek még meg is leshetem őket.
Dúdolva a dalt, tettem vettem tovább a nagyszobában, mikor vége lett pedig figyelmesen füleltem mi lesz a következő szám. Ekkor benyitott valaki. Lassan megfordultam és… és Louis Tomlinsonnal találtam magam szemben.
- Oh… - nyögött fel Louis, majd jól észrevehetően kidudorodott ott lent. Úristen!
Azonnal elvörösödtem és fejem színét megirigyelhette volna egy paradicsom.
- Ez lesz az öltözőm – közli velem(!) Louis.
- Én csak…
- A munkádat végzed. Nem is akarlak zavarni. Csak egy vízért jöttem – lépett a svéd asztalhoz és elvett egy üveges vizet, majd lecsavarta kupakját és beleivott. Ajkait az üveg köré fogta, majd nagyokat kortyolt. Eszméletlen szexi látványt nyújtott, a gyomrom és lábaim egyaránt beleremegtek. Letörölte a száját, visszacsavarta a kupakot és rám nézett. – Itt dolgozol?

Aprót bólintottam, még mindig totál zavarban.
- És meddig maradsz? Megnézed a koncertet?
- Igen – vágtam rá határozottan, hisz’ ez egyértelmű.
- Szuper! Akkor a koncert végén gyere ide, jó? Biztos beengednek, mert itt dolgozol. Várni foglak – kacsintott, majd kiment. Ott helyben összeestem volna. Mit akarhat tőlem? Miért kell idejönnöm? Miért érdekelte, hogy itt dolgozom –e? Na és miért nyögött fel? Meg a dudor?
Valahol legbelül tudtam az összes válaszra a kérdést, csak nem akartam elhinni. Mikor is lesz vége a koncertnek? 
***
 

Miután elhagytam a stadiont és hazaindultam, hogy valami dögös ruhát vegyek fel a koncertre. Utána pedig ingyen végig nézhettem a backstage –ból az egész műsort, amit imádtam! Azt hiszem, csak fokozódott az irántuk érzett rajongásom.
A koncert után fotózkodni jöttek, amiről már jobbnak láttam lelépni (nem mintha nem szerettem volna közös képet, vagy egy aláírást), így a folyosókon kóricáltam. Ha valaki kérdezte, azt feleltem, hogy a főnököm hívatott ide, így általában békén is hagytak.
Visszasettenkedtem a backstage –hoz, végeztek –e már. Az utolsó lányt láttam odabent, mikor Louis megpillantott és kajánul elvigyorodott. Elpirultam és visszasétáltam az öltözők felé. A cipőm orrát kémleltem, mikor két kéz fonódott a derekamra és kezdett el tolni. Felnéztem „elrablómra”. Louis tökéletes ajkain egy játékos mosoly játszadozott. Puha ajkai annyira hívogatóak voltak, hogy alig bírtam magam türtőztetni, nehogy letámadjam. Fejem mellkasán pihent, illata keveredett arcszesze és ruhájának illatával. Benyitott az öltözőjébe, kis beljebb lökött, majd egy kattanással rögtön be is zárta az ajtót.
Kezeivel derekamat tartotta, fejünk között alig pár centi volt a távolság. Még mindig huncutul vigyorgott.

- Játszani fogunk egy kicsit. Remélem benne vagy – nyalta meg alsó ajkát, amitől majd elaléltam. Válaszra nem várva nyomta száját enyémnek és édes csókban találkoztunk össze. Finoman mozgatta ajkait enyéimen, és olyan isteni érzés volt vele csókolózni, hogy az elmondhatatlan. Nyelve alsó ajkamat bökdöste, mire végre szétnyitottam számat, ő pedig óvatosan, egyre szenvedélyesebben, vágyakozás teljesen csókolt. Lábaival előre indult, engem hátrálásra kényszerítve. A kanapénak ütköztem, ő pedig nyomult tovább előre, csak már nem volt hely, az összes levegőt kiszorította kettőnk közül. Ölébe vett és a kanapé másik oldalára ment, majd lerakott rá, és rám ült, bár semmi súlyát nem éreztem. Zihálva húzódott el tőlem és tapadt a nyakamra, amiket azonnal apró csókokkal kezdte behinteni. Sóhajtoztam, ahogy kezei ruhám alatt cikáztak fel és le, ujjai már kemény mellbimbóimon köröztek melltartón keresztül. Akkor már tudtam, hogy piszkos jót fogok dugni Louis Tomlinsonnal.
Türelmetlenül lekapta rólam a kis nyári ruhát amit magamra vettem. Louis ledöbbenve nézett rajtam végig, én meg totál zavarba jöttem. Oké, talán szándékos volt, hogy fekete csipkét vettem fel, mert titkon azért reménykedtem ebben az egészben.
Louis szemei még jobban csillogtak, közben pedig lassan kikapcsolta a melltartómat és földre dobta. Apró puszikkal záporozott, amik belőlem sóhajt váltottak ki. Nem sokáig cécózott, haladt egyre lejebb.

- Emeld meg a csípőd – súgta, én pedig eleget tettem kérésének, így totál meztelenül feküdtem előtte.  – Uh, de kis kívánatos tested van! – búgta fülembe, ujjai pedig alsó felemnél cikáztak. Lassan és észvesztően jól kezdte dörzsölni csiklómat, tőlem pedig csak egyre hangosabb nyögések és vadabb lihegések tellettek. – Mi is a neved édes?
Nehezemre esett válaszolni, de két nyögés között mégis csak sikerült:
- [T/N].
- Hmm… - hümmögött, majd abbahagyta alsó felem izgatását. Kikapcsolta övét, lerántotta pólóját, és alsójával együtt letolta nadrágját. – Mivel már kibaszottul kívánlak, azért nem szórakozunk többet! – húzott újra magára, és előhalászott valahonnan egy óvszert. Gyorsan és rutinosan görgette fel magára, majd megmarkolta hímtagját és behatolt. Hatalmasat nyögtünk mindketten, a jól eső érzés szétáradt teljesen a testemben. Fejemet hátrahajtottam, szemeim lecsukódtak és élveztem, amit Louis művelt velem. Lassú, de annál mélyebb mozdulatokkal kápráztatott el és nagyon hamar éreztem a bizsergő érzést az alhasamba.

- Uh, Louis… - nyögtem hangosan és kicsit sem érdekelt, hogy bárki meghallhatja, hogy esetleg kirúghatnak e miatt a munkahelyemről, ami azért eléggé rosszul érintene, hisz’ az albérletet valahogy ki kell fizetnem, és el is kellene tartanom valahogy magamat.
De ezt mindet most sutba vághatom azzal, hogy egy világsztárral kurficolok az öltözőjében. Mint már említettem, ez nem nagyon izgat.
- Azt hittem, már sosem fogsz megszólalni. Csak ki tudom csalni belőled. Nyögj nekem hangosan édes! Had halljam a hangod! – döfött egy óriásit, én pedig a nevét sikítva elmentem. – Ez az bébi! – hörögte, és hangosan elélvezett ő is. Sokáig lihegtünk egymáson. Nem akartam gondolni rá, hogy ennek az egésznek mindjárt vége, hogy soha többé nem fogom élőben látni Louis Tomlinsont, hogy pár nap múlva már a nevemet se fogja tudni. Próbáltam nem erre gondolni, de az agyamat elárasztották ezek a gondolatok, és menthetetlen volt az elkeseredett arcom. – Mi a baj? Bántottalak? [T/N], mondj már valamit!
- N- nem, semmi, csak…
- Csak?
- Eszembe jutott, hogy ezek után valószínűleg soha többé nem fogunk találkozni, és szépen lassan mindent elfogunk felejteni mindketten.
- Jaj, édes, ezen most ne törd a fejed. Gyere, öltözzünk fel. Hazaviszlek – emelt fel és felvette a földről a ruháim. Hálásan rámosolyogtam, majd még mindig remegő kezekkel magamra vettem mindent. Louis is felöltözködött, majd kézen fogott és észrevétlenül távoztunk a stadionból. Elmondtam Louisnak az utat, ő pedig állta a szavát és hazavitt.
- Nem… jössz be? Megihatnánk valamit!
- Nem akarlak elszomorítani bébi, de mennem kell! A számodat szeretném elkérni. Holnap, esetleg, egy randi? – vigyorgott édesen, én pedig azonnal rábólintottam. Leírtam neki a számom, ahogy ő is nekem az övét, majd így szólt: - Aludj jól tündérkém! Holnap hívlak a részletekért! – kacsintott, majd hozzám hajolt egy csókért. Hosszú, búcsúzó, de még mindig ugyanolyan édes csókban részesített, utána pedig az autójába ült és elhajtott. 

Patricia F.

2014. május 7., szerda

Ellie N.-nek.: Szerelmes rosszfiú (Zayn) 18+

- Takarodj a házamból, Carrie Evans! - kiáltotta dühös anyám az arcomba és hozzám vágta a táskámat.
- Te akartad! De ne reménykedj abban, hogy többször látni fogsz engem, ha most kidobsz! - vágtam az arcába és otthagytam. 
Könnyekkel a szememben, az idegességtől remegve kinyitottam a bejárati ajtót, kiléptem, majd hangosan bevágtam magam mögött.
Sietős léptekkel haladtam az utcánk göröngyös, homokos földútján. Hevesen törölgettem a kiszabadult könnyeket az arcomról.
Nem figyeltem a lábam elé és egyszer csak beleütköztem egy izmos, magas alakba, és fenékre vágódtam a földön. Körülöttem a Nap szárította homok a levegőbe szállt. Aggódva néztem föl a fölöttem álló fiúra. Zayn.
Zayn félmosolya eltűnt az arcáról, ahogy megpillantotta sírástól vörös szemeimet. Leguggolt mellém és a szemembe nézett.
- Minden rendben, Carrie? - kérdezte halkan, óvatosan.
- Persze, minden... rendben van - szipogtam és még jobban igyekeztem eltüntetni a sírás nyomait az arcomról.
Zayn Malik, a környékünkön élő leghelyesebb srác volt. Ijesztő volt, mindig volt valami balhéja és hírhedt nőfaló volt. Alig volt olyan lány, akit nem kapott volna még meg.
Az iskolában mindig róla beszéltek, pedig ő már két éve, hogy leérettségizett és otthagyta a sulit.
Rendszerint olyan pletykák terjengtek róla, hogy veszélyes és minden nőt kihasznált, akit csak lehetett. Állítólag, sőt megerősített forrásokból véve, egyetlen nő sem aludt még nála egész éjszaka. Az ember azt hinné, hogy valami rejtegetnivalója van, pedig abban biztos vagyok, hogy a megdugott nők előtt már abszolúte semmi rejtegetnivaló nincs. És mindemellett, szintén állítólag, nagyon kegyetlenül durván bánik a lányokkal az ágyban.
Elvileg szerette az alkoholt és a drogot sem vetette meg, majdnem minden bulin belekeveredett valamibe. Egyszer ennek szemtanúja is voltam. Majdnem agyonvert egy tőle három évvel idősebb embert.
Veszélyes volt, csábító, félelmetes és gonosz. Mindenkibe belekötött, akibe csak lehetett.
Most azonban ez a furcsa veszedelmesség eltűnt a kisugárzásából és merő aggodalommal pillantott rám.
- Nem úgy nézel ki, mint akinél minden rendben van - húzta össze szemöldökét. - Gyere, állj fel! - nyújtotta a kezét és felemelkedett a guggolásból.
Én készségesen elfogadtam és még mielőtt bármit csinálhattam volna felrántott. Egyik keze a derekamra simult és barna szemei mélyen az én zöldembe néztek. Közel húzott magához, én még mindig nem engedtem el a kezét. Elmerültünk egymás szemében. Éreztem, ahogy libidóm felébred és őrjöngeni kezd.
Arcunk közel volt egymáshoz, pusztán néhány ujjnyi választotta el az ő ajkait az enyémtől. Nehezen kezdtem venni a levegőt, szívem felgyorsult. Szabad kezem, ami eddig csak lógott testem mellett, most Zayn fekete bőrkabátja alá csúszott és tenyerem a pólóján keresztül izmos hátára tapadt.
Nem tudom, mi ütött belém.
Zayn egy halk mordulással előre hajolt, így tökéletesen metszett ajkai hozzám tapadtak. Én akaratlanul is lehunytam a szememet. A testem önállóan cselekedett, egyedül, nem figyelve arra, amit az agyam parancsol neki.
Picit megharaptam Zayn puha alsó ajkát, mire ő halkan felnevetett, majd elhúzódott.
- Hová igyekeztél az imént? - kérdezte hirtelen.
Nem értettem, mire fel ez a kérdés, de azért válaszoltam.
- Fogalmam sincs. Csak... el... - ráncoltam a homlokom.
-Akkor gyere át hozzám! Elmesélhetnéd, miért rohantál el sírva otthonról - mosolyodott el kicsit.
Nem tudtam felfogni. Igaz, nem egy nagy dolog, hogy valakit Zayn Malik elvisz magához, hiszen rengeteg lány megfordult, jobban mondva hempergett az ágyában, de mi szinte csak köszönő viszonyban vagyunk. A leghosszabb mondat, amit eddig váltottunk az egy "Hogy vagy újabban?" és egy "Milyen jól áll rajtad ez a ruha." volt. A megismerkedést leszámítva.
Valamiért az előbb elhangzott mondatra elmosolyodtam és bólintottam.
Arról fogalmam sem volt, hogy melyik házban lakik, azt viszont tudtam, hogy saját háza van.
Elindultunk és nem kellett sokat sétálni. Miután elhagytuk a mi házunkat, még nyolc házzal arrébb mentünk és egy halványkék egyszintes épület előtt Zayn megállt, hogy kinyissa a kaput.
Elcsodálkoztam; nem éppen ilyen házat képzeltem el egy olyan férfinak, mint ő.
Mire beértünk a házba, már úgy voltam vele, hogy azon sem lepődöm meg, ha egy nyúlfarmot találok bent, tele bolyhos kis nyuszikákkal, ám mikor beléptünk végül sikerült meglepődnöm.
Éppen csak becsukódott Zayn mögött az ajtó, mikor én a hátammal a falhoz szorultam, és mikor felpillantottam, megláttam Zayn igéző barna íriszeit.
Meg sem mertem mozdulni, mert nem tudtam, hogy mi lesz. A fenébe, dehogynem tudtam! Sőt, vártam.
Nem mondott semmit, csak ajkát ismét az enyémre tapasztotta, ezúttal azonban sokkal vadabb és szenvedélyesebb csókcsatába kezdtünk.
Zayn felemelt, kényszerítve, hogy lábaimat a dereka köré kulcsoljam. Én meg is tettem, karjaimmal pedig átkaroltam a nyakát, ujjaim puha fekete hajába túrtak. Apró rózsaszín miniruhám a derekamig felcsúszott.
Felmordult, mikor csípőmmel akaratlanul is, nekidörgölőztem ágyékának.
- Ne csináld, mert itt helyben duglak meg! - hördült fel.
- Ígyis, úgyis megteszed, szóval nekem már édes mindegy - sóhajtottam.
- Meglátjuk - morogta a nyakamba, és fogai az ott húzódó puha, érzékeny bőrbe martak, miközben kezei erősen, biztosan tartottak a fenekemnél.
Fogott és elhúzott a faltól, nagy léptekkel becipel egy szobába, majd ledobott az irdatlan méretű franciaágyra. Szinte rögtön fölém is hajolt, majd ismét megcsókolt. Fejem a párnára hanyatlott, testem belesüppedt a puha matracba Zayn alatt.
Nagy kezei bekúsztak rövid ruhám alá és egyetlen könnyed, már-már gyakorlatias mozdulattal áthúzta a fejemen, így elé tárult rózsaszín, csipkés melltartóm. Elhúzódott és végignézett a pusztán alsónemű által takart testemen. Megnyalta a száját, szeme szinte felparázslott testem láttán. Kezeit mindkét oldalt végighúzta a bőrömön és ajkát beharapva bukott le a hasamhoz, hogy egy puha csókot adjon rá, majd újra feljött hozzám és ajkaink szinte táncoltak egymással. Nyelve betört a számba és játszani kezdett az enyémmel. Ujjaim a hajába túrtak, még jobban összekócolva ezzel a szépen beállított formát.
Lábaimmal elkezdtem letolni róla a nadrágját. Mikor ez sikerült, kicsit elhúzódtam tőle, és lenéztem egy hófehér Adidas bokszer alsót láttam, amely szinte kiszakadt tekintélyes méretű erekciójától.
Ajkamat harapdálva pillantottam fel rá, ő pedig egy rosszfiús félmosollyal nézett engem.
- Tetszik, mi? - kuncogott fel halkan.
- Volt már olyan, akinek ez - ekkor rámarkoltam szerszámára. - ne tetszett volna? - kérdeztem merő gúnnyal az arcomon.
- Hmm... Ez elgondolkodtató kérdés - mosolygott félig beharapott szájjal, de most úgy, hogy a szívem kihagyott egy hosszú dobbanást. - Azt hiszem, nem - lélegzetelállító mosolya még jobban szélesedett és most már az a tipikus 1000 wattos mosoly lett belőle, amitől minden egyes nőről magától leszakad az átnedvesedett bugyi.
Miközben a szemébe néztem körmeim a pólón keresztül szántották végig a hátát, mire halkan felmordult. Mikor a póló szegélyéhez értem az alsója és a pólója közötti szabad bőrbe mélyesztettem a körmeimet, ami ezúttal egy fájdalmas, mégis vággyal teli nyögést váltott ki belőle. Szám félmosolyra húzódott és lassan, őrjítően lassan, elkezdtem felhúzni a fekete anyagot. Zayn kibújt belőle és rám hajolt. Éreztem a súlyát magamon.
Egyetlen gyors mozdulattal kikapcsolta pánt nélküli melltartómat, majd a szoba másik felébe hajította. Melleim az ő kemény, izmos mellkasának nyomódtak, majd Zayn ajkaival rátalált a már akkor türelmetlenül meredező bimbóimra. Fogával gyengén meghúzta, mire halkan felsikítottam.
Ujjaim a haját túrták, szüntelenül markolták a fekete tincseket. Miközben ajkai már a hasamat érintgették, feltűnt, hogy a szoba csöndjét csak a zihálásom és Zayn halk morgásai töltik meg. Elgondolkodtam, vajon egyedül lakik itt, vagy él vele valaki?
A gondolataimat az szakította meg, hogy megéreztem Zayn ujjait magamon a bugyimon keresztül. Csípőmet felé nyomtam, jelezvén, hogy minél előbb tegye a dolgát. Ő felkuncogott és forró leheletét az alhasamon éreztem.
- Türelmetlen vagy? - kérdezte halkan, és nyelvével egy kis csíkocskát húzott a bugyim fölött, ezzel végigremegtetve a testemet.
Torkomból egy igencsak türelmetlen nyögés szakadt ki.
- Igen - lihegtem, erre ő felkuncogott.
Mutatóujjait a bugyim szélébe akasztotta és lassan lehúzta a vékony, csipkés anyagot. Szinte rögtön megéreztem nyelvét a csiklómon, amitől olyan hangos visítást hallattam, hogy még magamon is meglepődtem.
Egyik kezem a lepedőt markolta, a másik a haját, úgy próbáltam közelebb húzni lüktető alfelemhez.
Nyelve egy pillanatra belém hatolt, majd ismét csiklóm körül játszott. Zihálva, hangosan vettem a levegőt, a fülemben hallottam a vérem száguldását, a szívem dübörgését.
Éreztem, hogy egyre közelebb vagyok a csúcshoz, amikor Zayn ujjai belém mélyedtek és mozogni kezdtek bennem.
Ajkamba haraptam és alhasam összerándult, jelezve, hogy igazán nem kell sok az orgazmushoz.
- Kérlek - sóhajtottam kéjesen, miközben küzdöttem az élvezettel.
- Engedd el magad, add meg nekem! - morogta a lábam közé.
Egyik keze felsiklott a mellemre, és éppen csak hozzáért a mellbimbómhoz, kiváltotta belőlem az orgazmust.
- Édes Istenkém! - kiáltottam, és ujjai köré élveztem.
- Hihetetlenül finom vagy Carrie - nyögte, miközben mohón nyalogatta le ujjairól a nedvemet.
A látvány szinte rögtön újra felizgatott.
Arca ismét az enyémmel párhuzamosan volt, így egyetlen mozdulatomba került, hogy megcsókolhassam. Éreztem a saját ízemet ajkán, ami csak egy újabb löket volt az amúgy is reszkető testemnek és kicsapongó vágyamnak.
A hátára löktem Zaynt, így most ő volt alul. Én irányítottam. Ajkamba haraptam, körmeim lassan végigszántották a hasán húzódó vékony bőrt.
Lejjebb csúsztam rajta, így ajkammal értem hasához. Mellétől a köldökéig végignyaltam kidolgozott, jól formált testét, mire ő szaggatottan kezdte venni a levegőt.
Elmosolyodtam a reakcióján, hiába tudtam, hogy ezt minden lánnyal eljátssza.
Lehúztam az Adidas bokszert, és merev férfiasságának mérete kissé lesokkolt. Merevedése a köldökéig, és egy picikét tovább ért.
Ledobtam a fehér anyagot a földre, ahol a többi ruha gyülekezett. Kezembe fogtam tekintélyes méretű szerszámát, párszor végighúztam rajta a kezemet, miközben felnéztem Zayn a vágytól és izgalomtól elsötétülő szemeibe.
Farkán megcsillant az előváladék, melyet én készségesen lenyaltam, majd amennyit csak tudtam, hirtelen a számba vettem belőle. Zayn felszisszent tettem hatására, de ennek ellenére tartott velem a szemkontaktust.
Nyelvemmel makkján köröztem, próbáltam mélyebben benyelni hosszú erekcióját. Tövig a számban volt, puha makkja súrolta a garatomat. Kezem már izmos combján pihent, azt karmoltam, szorongattam. Kihúztam a számból, markoltam a tövét és gyorsan, erősen folytattam. Keményen szoptam vastagságát, nyelvemmel masszíroztam, ahol csak tudtam. Zayn hangosan nyögött, hosszú ujjai a hajamba túrtak, ő kezdte mozgatni a fejemet. Csípője bele-belemozdult a dologba.
- A kurva... - nyögte, és éreztem, hogy mérete megremeg a számban. - A rohadt kurva életbe! Nagyon jól csinálod Carrie. Úristen, bassza meg! - hörögte és a szám megtelt sűrű nedvével. Hirtelen nem tudtam mit kezdeni sem az érzéssel, sem a szituációval. Undorodtam attól, hogy lenyeljem, de csábított, hogy ennyire a részemmé válhat Zayn.
- Ha nem akarod... - kezdte Zayn, de megfogtam a kezét, megszorítottam, és egy pillanat alatt éreztem lecsúszni a torkomon a forró, sós nedűt. Megborzongtam, majd felkúsztam Zaynhez és megcsókoltam.
Ő kezeit végighúzta az oldalamon, simogatva ezzel puha, vágytól érzékeny bőrömet. Elkezdtem simogatni Zaynt az érzékenyebb tájain, hogy minél előbb újra kemény legyen. Nem tellett sok időbe, mire elértem a célomat és Zayn férfiassága megint hosszú és kemény volt. Megnyaltam az ajkamat és megcsókoltam Zaynt, miközben félig magamba vezettem hatalmas méretét. Kijjebb húztam magamból, majd vissza, még mélyebbre, egészen, míg a lehető legmélyebben nem volt bennem. Amint teljesen bennem volt mindketten hangosan felnyögtünk. Zayn felült, így bele tudtam kapaszkodni széles vállába. Ajkaimat az övére tapasztottam és mozogni kezdtem. Először csak apró mozzanatokat tettem, mert kissé kellemetlen volt teljes mérete hüvelyemben, de miután megszoktam rendesen rákapcsoltam.
Előre, hátra, jobbra, balra mozgattam a csípőmet, miközben vállán volt a kezem, majd mikor kicsi körökbe kezdtem, Zayn egy hirtelen mozdulattal és hangos morgással maga alá fordított, miközben fogait mélyen a nyakam hajlatába vájta, de nem húzódott ki belőlem.
- Malik - nyögtem a hajába túrva, mikor csípője erősen az enyémhez koccant, szerszámának pedig minden egyes áldott miliméterét magamban éreztem.
Perceken keresztül lassan és gyorsan lökött. Egyik kezem a haját kócolta, másik pedig izmos hátát simogatta, karmolta.
Ajkai folyamatosan az enyémen voltak, kezei a hajamat, az arcomat vagy a testemet simogatták. Igazán nem kellett már sok a hőn áhított orgazmushoz, de ahogy érzékeltem, neki sem.
Aztán remegés futott végig a testemen, megrázta minden egyes porcikámat. Hüvelyem összeszorult Zayn körül, torkomat egy hangos visítás hagyta el.
- Szent ég! Zaaaayn! - sikoltva mentem el, körmeimet erősen végighúztam Zayn hátán, éreztem, ahogy bőre felhorzsolódik körmöm nyomán.
Ennyi kellett neki is, mintha ez lett volna neki a végszó, teste megfeszült rajtam, fogai az állkapcsom alatti bőrbe mélyedtek, egyik keze a csípőmet szorította magához, másik a tarkómon fogta marokra a hajamat. Erősen belém lövellte élvezete biztosítékát.
Ajkamba haraptam a pillanatnyi fájdalomtól, miután elmúlt pedig, élveztem kettőnk közös orgazmusának utórezgéseit.
Zayn lehengeredett rólam, mellém feküdt és magához húzott. Izzadt testünk összetapadt, szívünk mindkettönknek hangosan vert. Zihálva vettük a levegőt.
- Zayn, én... - kezdtem volna valamibe pár perc múlva, de azt magam is elfelejtettem, hogy mit, amint megláttam arcát. Nyugodt volt, fiatal. Aludt.
Biztos, fárasztó napja volt, így nem is ébresztettem fel.
Csodáltam a mellettem fekvő férfit. Fekete haja úgy volt összekócolva, ahogy csak egy nő kócolhatta össze. Vonzó látvány volt.
Fejemet a mellkasára hajtottam, és szapora szívverésére én is elaludtam.
***
Reggel friss kávé illatra keltem. Zayn csak mellettem ült az ágyban. Félmosollyal az arcán nézett engem.
- Hmm... Mi az? - kérdeztem kómásan, szemeimet dörzsölgetve, miközben mélyen belélegeztem a kávé illatot.
- Semmi, csak... Szép vagy. Nagyjából fél órája téged nézlek - sütötte le a szemét, majd megragadta az éjjeliszekrényen álló világoskék bögrét. - Ez a tiéd - nyújtotta oda nekem.
Elfogadtam és én is felültem, hátamat az ágytámlának döntöttem.
- Zayn, tegnap este... - sóhajtottam, nem tudtam, mit mondjak.
- Ne magyarázkodj Carrie! Megtörtént. Remélem, nem bánod - simogatta meg az arcomat.
Tekintete ellágyult, s csak ekkor esett le nekem; én itt töltöttem nála az éjszakát. Eddig ez egy lánynak sem sikerült.
- Zayn, nekem most... Most mennem kell. Ne haragudj! - felálltam, gyorsan felkapkodtam a ruhámat magamra és elrohantam. Vissza sem  néztem, de egy fordulattal elkaptam Zayn szemeinek döbbent pillantását.
Elindultam és gyorsan igyekeztem.
Vajon miért aludhattam ott? Miért nem tett ki az aktus után, mint valami kurvát?
Volt min agyalnom a barátnőmhöz, Laurához igyekezve.
Neki valószínűleg semmit sem fogok még elmondani. Félek. 

Remélem, tetszett! ;) ♥
Ennek a sztorinak gondoltam még egy vagy két részre, nem tudom pontosan. Érdekelne a ti véleményetek, hogy megérné-e folytatni. Legyetek szívesek írjátok le komiban! :)
xxSzikraa.♥*

2014. május 1., csütörtök

1.000.000.! EGYMILLIÓ!

Először is azzal kezdenénk, hogy mindenkinek hálásan köszönjük, hogy a blogra tévedt, olvasni kezdte és esetleg feliratkozott, rendszeresen olvasott bennünket! Köszönjük a kitartást és a türelmet, meg a sok-sok sztorirendelést és kommentárt. KÖSZÖNJÜK! MINDENT KÖSZÖNÜNK!
A dolog másik fele pedig most következik.
Mivel ez az EGYMILLIÓ, egy igen szép hétjegyű kerek szám, ezért mi írók sokat gondolkodtunk és ötleteltünk, hogy hogyan tehetnénk mindenkinek széppé ezt a számfordulót. Abban maradtunk, hogy rendezünk egy kis versenyt.
Innentől nagyon figyelmesen olvassatok!

A kategóriák után lesz egy kis ismertető, hogy pontosan hogyan is képzeltük el a dolgokat.
Három kategória lesz, mindenki maximum csak KETTŐBE jelentkezhet. 
A kategóriák:
  • Kérdőívek megválaszolása (Ez HÁROM fordulóból áll!) 
  • Fejléc- és designkészítő verseny
  • Személyleírás verseny
A kérdőívek megválaszolása úgy történik, hogy leírjátok nekünk ezalatt a poszt alatt az e-mail címeteket, persze előtte azt is, hogy melyik egy vagy kettő kategóriában szeretnétek jelentkezni. Mi e-mailben elküldünk nektek egy rövid ismertetőt a választott kategóriáról, és amennyiben ezek közé a kategóriák közé a kérdőív is közé tartozik, mellékelünk mellé egy szépen elrendezett fájlt, amelyet megnyitva megtaláljátok a kitöltendő kérdéseket. Ezeket egy megszabott határidőn belül vissza kell küldeni a válaszokkal. Amennyiben ez nem történik meg és a megszabott határidőn kívül érkezik meg a válasz, azt a kérdéssort nem tudjuk elfogadni.

A fejléc- és design készítés folyamatát a következőképpen képzeltük el: az erre jelentkezőknek küldünk egy e-mailt a határidővel, hogy meddig kell elkészíteni egy fejlécet. Aki a határidőn kívül küldi el a fejlécét, azt figyelmen kívül hagyjuk.

A személyleírás versenyt úgy képzeltük el, hogy minden arra jelentkező olvasó kiválaszt egy írót, akit nem ismer és arról készít külső és belső személyleírást a saját képzelete alapján. Egyszóval egy általa kiválasztott, a blogon dolgozó íróról kellene leírnia, hogyan képzel őt el külső és belső tulajdonságokkal. Itt szépen megformált szöveget szeretnénk. Ehhez is küldünk e-mailben egy határidőt, hogy meddig kell megírni. Amennyiben ezt a kategóriát választod, írd le kommentben, hogy melyik írónkról készítesz személyleírást, és hozzá az e-mail címedet.


Tehát ezeket kell leírni egy kommentben:

Melyik egy vagy két kategóriába jelentkezel
Amennyiben a személyleíró versenyt is választod egy általad kiválasztott a blognál dolgozó írót. 
E-mail cím


Innentől pedig már csak várnod kell az e-mailünk érkezésére és rendszeresen figyelni a postafiókodat.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: MÁJUS 16 (PÉNTEK)
A JELENTKEZÉS LEZÁRULT! MINDENKI FIGYELJE HÉTVÉGÉN A POSTAFIÓKJÁT, MERT ELKEZDJÜK KIKÜLDENI A PONTOS FELADATOKAT.

Reméljük, lesznek jelentkezők!
Szeretettel:  
A nagyon boldog írócsapat!