Kövessetek minket Bloglovinon! :D

2014. február 7., péntek

Sz.Grétinek.: Osztálytalálkozó 18+ (Harry)

Ennek a sztorinak kicsit hosszabb lesz a kerettörténete, de ettől függetlenül remélem, tetszik! 
Különleges kérésre írtam ezt a sztorit, ugyanis ma van Sz.Gréti születésnapja. Sajnos nem tudjuk, hány éves lett a drága olvasó, de az előző sztorinál egy kommentben írta, hogy ez lenne neki a legszebb születésnapi ajándék, szóval gondoltuk, meglepjük őt ezzel a sztorival.
SZÓVAL, NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT GRÉTI, AZ EGÉSZ ÍRÓCSAPAT NEVÉBEN!!! :3 :D ♥
xxSzikraa.♥*


Ma, azaz február 7-én van az 5 éves gimnáziumi osztálytalálkozóm. Éppen a születésnapomon. Remek. Bulizás helyett mehetek egy csomó olyan ember közé, akiket 5-6 évvel ezelőtt szívből gyűlöltem.
Persze, megtehetném, hogy nem megyek el, de valahol legbelül mégis odavonz az, hogy lássam, mi lett abból a rakás szerencsétlen idiótából, akik nem tudtak egy verset sem rendesen megtanulni.
Egyetlen emberről tudom, mivel foglalkozik most, de róla mindenki tudja.
Harry Styles. Neki ugyebár bejött az élet. Tanulnia sem kellett hozzá sokat, mert ő világéletében tehetséges volt. Kíváncsi leszek, eljön-e...
Izgatottan készülődtem. Féltem, hogy mi van, ha nem látnak szívesen, ugyanis engem sosem szerettek igazán az osztályban nagyszájú és szókimonó természetemből adódóan. A mai napig ilyen vagyok annyi különbséggel, hogy már kicsit jobban érdekel az emberek véleménye, mint akkor.
Otthon felvettem egy nagyon szép egyrészes ruhát, sminkeltem és felvettem egy cipőt és kabátot, majd elindultam régi középiskolámba.
Nem volt messze a régi sulim. Pusztán 7 saroknyira a házamtól, de kocsival mentem. Gondoltam, ha már osztálytalálkozó, akkor lássanak belőlem a legtöbbet.
Mivel híres kritikusként dolgoztam, anyagilag is megtehettem, hogy a legújabb csillogó Mercedes terepjáróval közlekedjek.
Az iskola elé megérkezve kinyitottam a jármű ajtaját és elegáns mozdulattal kiszálltam. Éppen akkor érkezett Harry egy Range Rover-rel. Intettem neki, majd mikor észrevett felém közeledett.
Harryvel találkoztam már a középsuli óta párszor, ugye a munkámból adódóan.
-Szia - adtam neki két puszit.
-Heló - mosolygott és elindultunk befelé.
Már az osztályunk jó nagy része ott volt.
Mindenki örömmel fogadott bennünket és az emberek nagy része Harryvel volt elfoglalva.
Volt, aki hozzám is odajött valamivel. Azok, akik a legjobban utáltak az iskolában, azok próbáltak a leginkább a közelembe kerülni. Egy kivétellel. Sylvia volt a legnagyobb ellentétem az egész iskolában és ő inkább próbált még itt is beégetni engem.
Éppen indultam volna megkeresni egy másik iskolai barátnőmet, megkeresni, amikor Sylvia 'véletlenül' telibe öntött egy pohár vörösborral. A hófehér ruhámon csordogált lefelé és egyre nagyobb felületre terjedt ki a hatalmas vörös folt.
-Basszameg, te normális vagy?! - kiabáltam rá.
-Jaaj, véletlen volt, nem vettelek észre - mondta gúnyos mosollyal az arcán.
-Te semmit nem változtál! Ugyan olyan rohadék vagy, mint évekkel ezelőtt! - ordítottam a képébe és kirohantam a legmesszebbi lánymosdóba a suliban.
Próbáltam kiszedni, vagy elhalványítani a hatalmas foltot a ruhámban, miután levettem, de teljesen reménytelen volt. A fehér selyem nem engedte ki magából a színt.
Könnyek között igyekeztem azért kiszedni a foltot. Egyre idegesebb lettem, hiszen egy nagyon drága ruhát tett tönkre az a boszorkány.
Hülyén nézhettem ki, ugyanis egy szál fehérneműben és egy magassarkú cipőben, zokogva, szinte idegbeteg mozdulatokkal próbálkoztam a folt eltávolításával, persze, mindhiába.
Ekkor megjelent mellettem Harry.
-Ne törődj vele, mindig is egy kis patkány volt! - mondta halkan.
-Tönkretette a ruhámat az a mocskos ribanc! - fogtam és idegesen a földre hajítottam a már csurom vizes ruhát.
Harry hátulról átölelt és közvetlenül a fülembe beszélt.
-Mondtam, hogy ne törődj vele! - meleg leheletétől kirázott a hideg.
Megfordultam és megcsókoltam. Harry ajkai vadul viszonozták a csókot.
Kezeim a hajába túrtak és minden tudásomat belevetve csókoltam ajkait. Teljesen egymásra hangolódtunk.
Egyszer csak Harry felkapott és pár lépés után leült velem a lehajtott fedelű vécére.
Elkezdtem kigombolni fekete ingét, miközben még mindig az ölében ültem, lábaim pedig dereka köré voltak kulcsolva.
Miután felsőjét leszedtem Harry egyetlen könnye mozdulattal kapcsolta ki a hátamon a melltartóm csatját. Ajkaink eközben vadul játszottak egymással.
Elkezdtem csípőmmel mozogni rajtam, majd mikor már kis híján átszakította ágaskodó szerszáma leszálltam róla és elé térdeltem. Felnéztem rá egy vadító pillantással, majd lehúztam róla nadrágot, bokszerrel együtt.
Kezembe vettem férfiasságát és nyelvemmel szinte azonnal kényeztetni kezdem makkját, majd egész hosszát.
Halk morgások és nyögések törtek ki Harryből, kezei pedig a hajamat markolták.
-Kislány, nagyon jó vagy - morogta és ő kezdte el diktálni a tempót.
Igyekeztem minél jobban csinálni, ami Harry reakcióiból ítélve sikerült is. Egy idő után azonban Harry elhúzta magától a fejemet.
-Nem fogok így elmenni! - morogta, majd helyet cseréltünk.
Lerántotta rólam a bugyimat és combjaim közé férkőzött. Nyelve szinte rögtön rátalált csiklómra, ami egy kisebb sikolyt váltott ki belőlem. Kényeztetése nem maradt ennyiben, ugyanis két ujja is csatlakozott nyelvéhez, így nem volt nehéz elérnie, hogy kéjes nyögések mértéktelen mennyiségben hangozzanak el a számból.
Durván és gyorsan mozgatta bennem ujjait és nyelvét, én pedig egyre kevésbé tudtam magam tartani.
-Harry, téged akarlak, de kurva gyorsan! - emeltem fel kicsit a hangom, mire Harry felállt, ismét helyet cseréltünk, én pedig megint az ölében ültem.
Lassan ereszkedtem rá keményen álló farkára, ez pedig mindkettőnkből szaggatott nyögést, vagy sóhajt váltott ki.
Vártam egy keveset, míg megszoktam hatalmas méretét, majd elkezdtem a csípőmet mozgatni.
Harry kezeit derekam köré kulcsolta, fejét pedig dús kebleim közé temette és ajkaival egyik mellbimbómra tapadt.
Fogával picit meghúzta, mire megugrottam, aztán a megszokott tempóban mozogtam rajta tovább.
-Gyorsíts! - parancsolta dominánsan, én pedig tettem, amit mondott.
Csípőmet gyorsabban mozgattam előre, hátra és körkörösen rajta, és az amúgy csöndes helyiségben, hangos nyögéseink és zihálásunk visszhangzott.
Minden erőmet bevetve mozogtam Harry-n. Már izzadtságcseppek kezdtek megjelenni a homlokon, amiket Harry el is tüntetett.
Eközben ajkaink és nyelveink olyan vadul csatáztak, hogy szinte nehezemre esett mindennel tartani a tempót.
Ekkor megéreztem azt az ismerős érzést az alhasamban.
-Harry... - nyögtem a vállára támaszkodva, miközben erőteljesen a nyakába mélyesztettem éles fogaimat.
Ő csak morgott, hogy érti, engem pedig ekkor uralmába kerített az a csodás érzés.
-Harry.. Styles!! - visítottam
Robbanásként terjedt szét a testemben az a hihetetlenül jó érzés, amelyet semmihez sem lehet fogni. Szemeim akaratlanul is lecsukódtak, a hátam ívbe feszült és csak Harry tartott a derekamnál fogva, hogy rajta maradjak, miközben éreztem, hogy ő is elmegy bennem.
Ajkai megfeszült hasizmaimat csókolgatták. Mikor visszaegyenesedtem hozzá a szemébe néztem.
Nem szóltunk semmit, csak megcsókoltuk egymást.
-El is felejtettem mondani, mikor kint találkoztunk... boldog születésnapot - mosolygott.
-Köszönöm - mosolyogtam vissza rá és adtam neki még egy csókot, majd felálltam és elkezdtem öltözködni.
Mikor felvettem a ruhámat, csak akkor tudatosult bennem, hogy még mindig egy vörösbor által okozott folt éktelenkedik rajta.
-Ezt nem vehetem vissza... - sóhajtottam.
Ekkor eszembe jutott valami.
-Harry! Van a kocsimban az anyósülésen egy másik ruha. Mindig készülök a legrosszabbra. Megkérhetlek, hogy hozd ide nekem? - kérdeztem reménykedve.
-Persze! - mondta, én pedig odaadtam neki a kocsikulcsot.
Két perc alatt visszaért a türkizkék váltóruhámmal, én pedig mosolyogva vettem fel.
-Tökéletes! - jelentettem ki a tükörbe nézve. 
-Nagyon szép vagy - súgta Harry.
-Köszönöm - sütöttem le a szememet.
Foltos, fehér ruhámat otthagytam a mosdókagylón és elindultunk visszafelé szépen, lassan.
Mielőtt visszaértünk volna, Harry megfogta a kezemet és megcsókolt.
-Én vállalom - csak ennyit mondott és egymás kezét fogva mentünk vissza.
Mondanom sem kell, mindenki csodálkozott rajtunk. Sylvia megdöbbent a ruhámon és Harryvel összekulcsolt kezünkön. Ezután nem is nagyon piszkált engem.
Harryvel pedig, végül néhány hét találkozgatás, randizás és beszélgetés után hivatalosan is összejöttünk, és büszkén mondhatom, hogy érdemes volt azon az osztálytalálkozón tölteni a születésnapomat. Harry a legjobb ajándék, amit valaha is kaphattam volna születésnapomra.

Nos, remélem, mindenkinek tetszett!
Gréti, neked pedig még egyszer, nagyon, nagyon, nagyon boldog születésnapot kívánunk, és reméljük, hogy sikerült széppé tennünk neked ezt a jeles napot! ;) ♥
xxSzikraa.♥*

1 megjegyzés:

  1. igen sikerült! Én nagyon nagyon nagyon szépen köszönöm nektek.......és amúgy az elejét tökre eltaláltad mert tényleg k*ul szókimondó vagyok .......bár azt viszont nem tom h nagyobb koromban olyan leszek e...........reméljük a legjobbat és menj el jósnőnek ! És köszönöm még egyszer!!!!!!

    VálaszTörlés