Cs.Eszter Krisztinának és N.Fannynak.: Mikre képes egy jó főnök?! (Niall) 18+

E-mailben kaptuk.

Ezen a nyáron a Nando's-ba dolgoztam, mint kisegítő. Apám ismerte a főnököt, így felvettek csak három hónapra. Aztán nyár közepén elterjedt a hír, hogy új főnököt kaptunk, mivel a régi eladta az éttermet. Féltem, hogy így ki fognak rúgni, ezért még keményebben dolgoztam, mint eddig.
- [T/N], ez a zugba megy. - tettek elém a konyhából egy adag csirkét.
Felkaptam, és elindulta. A zug az étterem legtávolabbi részében volt, és úgy volt kialakítva, hogy ne lehessen belátni sehonnan. Ide szoktak ülni, akik romantikázni akarnak, vagy híresek. Mindig szívesen hoztam ide rendelést. Ez alkalommal is alig vártam, hogy meglássam ki ül bent. Hátha valami nagy sztár. Bekanyarodtam tálcával a kezemben, és legnagyobb meglepetésemre Niall Horan-nal találtam szembe magam. Istenem, milyen jól néz ki. Az egyetlen bökkenő, hogy mivel alkalmazott vagyok, nem kérhetek tőle se képet, se autogrammot. Kicsit meglepetten végigmért.
- Itt a rendelése. - tettem le elé. Még jobban végigbámult, ahogy lehajoltam mellette. Jól esett. Éreztem, ahogy egyre jobban elpirulok, így nem is néztem rá többet.
- Jó étvágyat! - mosolyogtam anélkül hogy a szemébe néztem volna.
Megfordultam, hogy elmegyek, de egy kéz megragadta a karom, és maga felé rántott. Az immár álló Niall-lel találtam szembe magam. Ijesztően közel kerültem hozzá, hála a karjának az oldalamon. Oldalra kaptam a fejem. Nem bírtam a szemébe nézni. Hisz ő egy világsztár, én meg egy pincérlány vagyok. Szégyelltem magam.
- Miért nem nézel a szemembe? - kérdezte. Nem tudtam rá mit felelni. Csak kapkodtam a levegőt. - Nézz már rám. Kérlek! - fordította maga felé a fejem. Kénytelen voltam a szemébe nézni. Rabul ejtettek a kék íriszek. A szívem hatalmasat dobbant, majd őrülten száguldani kezdett. Elmosolyodott, és ő is megvizsgálta a szemem. - Hűh, de szép. - mondta egyszer halkan. Éreztem, amint megint elpirulok. Nem akartam, hogy ezt Niall is észre vegye, így megfordultam és elmentem.
- Bocsi, de dolgoznom kell.
Eltelt körülbelül fél óra. Már el is felejtettem, hogy mi történt velem a zugban. Teljesen kiment a fejemből, hogy Niall Horan ott ül ebben a nagy hajtásban. Aztán egyszer az egyik pincérlány hozzám jött.
- [T/N] nézd már meg a vendéget a zugban. Már régóta ott ül.
Sóhajtva elindultam. Az egyik részem nem akart találkozni Niall-lel, míg a másik rávetette volna magát. Bekanyarodtam az oszlop mögé, és megláttam a fiút az asztalnál. Éppen telefonozott. Rám kapta azokat a csodás kék íriszeket, és elmosolyodott.
- Elvihetem a tányért? - hajoltam oda. Már éppen fogtam volna meg, de megszólalt.
- Nem. - zavartan rákaptam a tekintetem. - Ha elviszed, te is elmész. Még a neved sem tudom.
- [T/N] vagyok. Akkor itt hagyom. - rántottam meg a vállam, és elindultam volna vissza.
- Te is maradj itt [T/N]!
Ezúttal a derekam kapta el, és magához rántott. Hozzá simultam. Zavartan a szemébe néztem. Elmosolyodott, és megcsókolt. A mézédes ajkai az enyémhez értek. Szétfeszítették azt, és behatoltak a számba. Az arcához kaptam. Ennek hatására felbátorodott, és a fenekembe markolt. Annál fogva húzott közelebb magához. A homlokom ráncba szaladt, és elfordítottam a fejem. Eltávolodtam. Értetlen nézett rám. Gondolom még nem sok visszautasítást kapott.
- Niall, ez a munkahelyem. Ki is rúghatnak. - ejtettem le a kezem. Pedig nagyon is akartam őt. Istenem, de még mennyire, hogy akartam.
- Nem fognak kirúgni. Te is vágysz erre, nem? - kérdezte mosolyogva. Aprót bólintottam. - Akkor gyere! - megfogta a karom, és áthúzott a zuggal szemben lévő szobába. Az ajtón nem volt felirat, de én ide még soha nem mentem be. Bent egy íróasztal volt három székkel.
- Niall, ez a főnök irodája. Te nem vagy normális. Én leléptem. - indultam el az ajtó fele.
- Miért, nem tetszik az ízlésem? - kérdezte nevetve.
- Ezt meg hogy érted?
- Szerintem egész jól sikerült berendezni. Neked nem tetszik? - nézett végig a szobán.
- Te...te vagy az új főnök? - kerekedett ki a szemem.
- Régi vágyam volt egy Nando's. - nevetett, majd magához rántott.
Vadul csókolni kezdett. Ledobta rólam a kötényem, én pedig lehúztam a felsőjét. Ő is így tett az enyémmel. Kigombolta a nadrágom, és letolta rólam. Kipattintotta hátul a melltartóm, én pedig oldalra dobtam. Ez nem volt fair. Ő még félig felöltözve áll előttem, én pedig már csak bugyiba. A kezembe vettem az irányítást. Lehúztam a nadrágját, és letérdeltem elé. Az egyre csak növekvő férfiassága már alig várta, hogy kibújhasson az alsójából. Én pedig örömmel teljesítettem a kívánságát. Letoltam a boxerét, és a kezembe vettem méretes péniszét. Minden előjáték nélkül egyből bekaptam, de sajnos nem ment az egész. Ha még a számba sem tudom bepréselni, mi lesz, ha bennem fog járni?! Ez a gondolat kicsit megijesztett. Éppen mikor ismét bekaptam volna, Niall figyelmeztetés nélkül előre nyomta a csípőjét. Így a teljes hossza a számba került. Kicsit fulladozni kezdtem, de rájöttem; nem volt vészes. Ezután már az egész méretét kényeztettem, miközben ő az arcomból simított ki pár hajtincset, és a fülem mögé tűrte őket. Nem kellett sok idő, Niall a számba élvezett. Lenyeltem, majd felrántott magához. Szenvedélyes csókcsatába kezdtünk, de ő ezt megunta. Felfektetett a még üres íróasztalára. Lehúzta rólam a bugyit, és apró csókokkal hintette be a belső combomat. Lassan, kínzóan haladt befelé. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire elérte a csiklómat. Ahogy hozzáért forró nyelvével, megremegtem, és egy halk nyögés szaladt ki a számon. Niall elmosolyodott, így forró lehelete érintette a bejáratomat. Ismét felnyögtem, így belém dugta egyből két ujját. A hátam ijedten feszült meg, és nyögdécselve próbáltam kipréselni a számon a szavakat.
- Niall, ne!...Én nem az....ujjaidat akarom...magamban tudni.
- Hát akkor mit? - hajolt fel a fülemhez, de nem hagyta abba kényeztetésem, ami nekem inkább már kínzás volt.
- Téged. - feleltem.
- Most is én vagyok benned. - játszott velem.
Felmérgeltem magam. Gondoltam, ha ő játszik velem, hát én is. Megfogtam immáron újra meredező férfiasságát, és lassan verni kezdtem neki. Lepetten felnyögött, melynek hatására széles, gonosz vigyor terült szét az arcomon.
- Oké, elengedlek, ha te is. - mondta, és kihúzta az ujjait belőlem. Ennek hatására én is elengedtem férfiasságát. Niall végighúzta a kezét a hasamon, a melleim között, végül lágyan megsimította az arcom. Beleremegtem, és mosolyogva figyeltem a csodás kék szemeit.
Csillogó szemmel követte a kezeit, végig a testemen. Hirtelen erősen belemarkolt a hajamba, és ezzel egyidejűleg belém nyomta magát. Egy visszafogott, viszonylag halk sikítás szaladt ki a számon. Niall hirtelen vadsága egyben tetszett, de mégis fájdalmas volt tekintve a hatalmas méretét. Megcsókolt, és közben lassan mozogni kezdett bennem. Éreztem, hogy figyel rám, és gyengéden bánt velem. Ezért vagyon hálás voltam, és még jobban beleszerettem. Fokozatosan gyorsított, amely mindkettőnket egyre közelebb vitt a csúcshoz.
- Mindjárt... - lihegtem.
- Várj! - felelte, és fokozta a tempót, ha ez egyáltalán még lehetséges volt.
Minden tolásnál érintette a g-pontomat, amely már teljesen kikészített. Kínomban, hogy még mindig nem engedhetem el magam, nyakába haraptam. Ennek hatására egy nagyon erőset, és mélyet lökött rajtam, majd belém élvezett egy férfias nyögés kíséretében. Végre én is elengedhettem magam, és szinte egyszerre elmentünk. Pihegve borult rám, és pedig a hajába túrtam, és az ujjaim közé szorítottam szőke tincseit.
- Imádlak. - lihegte halkan.
- Én is. Azt hiszem ez lett az álommunkám. - nevettem halkan.
- Mikre képes egy jó főnök?! - nevetett velem.

Zsoo.