K.Fanninak: Elfojtott érzelmek (Harry) 18+

Az ébresztőóra hangjára azonnal kipattantak a szemeim. Felültem az ágyban, éreztem, hogy gyomrom azonnal görcsbe rándul. Ma érkezik haza legjobb barátom, Harry Párizsból. 3 hetes tanulmányi kiránduláson vett részt, és ma délelőtt, pontosan 2 óra múlva érkezik meg a gépe. Ő a legjobb barátom, nagyon közel állunk egymáshoz. Igazából nem is sejtettem mennyire, mindaddig míg 3 hete fel nem szállt a gépére, s el nem utazott. Azóta nem tudom mi van velem, nem találom a helyem. Nem bírom elviselni, hogy ilyen távol van tőlem. Korábban már éreztem így, de magamnak sem akartam bevallani, hogy talán többet érzek iránta, mint szimpla barátság, nemhogy neki. Azzal mindent elrontottam volna. Most mégis el akarom mondani, de félek.
Végül eljött a pillanat. Csöngettek, s tudtam, hogy ő az. Szinte már rohantam a bejárathoz, ami csak pár méterre volt tőlem. Feltéptem az ajtót és a nyakába ugrottam. Vagyis csak gondoltam, hogy a nyakába ugrok. Igazából nem is tudom, hogy hogyan történ. Egyik pillanatban, az ajtó kinyitásakor látom a boldog arcát, a másikba meg már puha ajkait érzem az enyémen.
-Sajnálom.-szakítottam meg csókunkat.
-Semmi baj-simította végig a karomat-, valójában már nagyon rég óta meg akarlak csókolni.
-Én is-vallottam be, s minden félelmem szerte foszlott.-Gyere be. Nagyon hiányoztál.
-Te is.-mosolygott rám.
Felmentünk a szobába és mesélni kezdett. Mindenen gyorsan átfutott, alig értettem valamit, annyira hadart.
-Hé, mi az? Ha haza akarsz menni, menj nyugodtam, látom, hogy valami nincs rendben.
-Igazából csak nem akarom az unalmas sztorijaimra pazarolni az időt. Az egész kirándulás alatt csak te jártál a fejemben, alig vártam, hogy hazaérjek, lássalak és magamhoz szorítsalak. Most itt vagyok és mégsem tudom mihez is kezdjek.
-Mégis mit akarsz mondani Harry?-kérdeztem, és magamban imádkoztam, hogy azt mondja amire gondolok, amire vágyok.
-Mit akarok? Azt, hogy szeretlek.-suttogta lesütött szemekkel.
Nem tudtam mit mondjak, igazából nem is tudtam volna szavakba önteni azt amit érzek. Így hát göndör fürtjei közé túrtam, felemeltem a fejét, evvel kényszerítve, hogy szemembe nézzen. Nem tudtam mit látok benne. Elfojtott vágyat, talán félelmet. Mitől félne? Hogy elveszít? Ez badarság. Be is bizonyítom neki. Magamhoz húztam, s szenvedélyesen megcsókoltam.
Kezemmel pólója alá nyúltam, izmos hasát taperoltam. Az ő keze se tétlenkedett sokáig, hol hátamat, hol fenekemet simogatta. Megszakította csókunkat és egy rántással megszabadított a felsőmtől. Követve példáját én is lerángattam róla a ruháját. Végigdöntött az ágyon, csókokkal kezdte kényeztetni vállamat. Még szűz voltam ennek ellenére, nem gondoltam arra, hogy fájni fog, mindennél jobban akartam őt. Kezével ügyesen kicsatolta melltartómat és a földre hajította. Masszírozni kezdte melleimet, miközben ismét szájamat csókolta. Keze újra fenekemhez ért, majd egy határozott mozdulattal letépte rólam a shortomat. Megállt, s mélyen a szemembe nézett.
-Biztos, hogy ezt akarod?
-Teljesen biztos.
Ajkait megint az enyémre tapasztotta, miközben bugyin keresztül kezdett izgatni. Sóhajok hagyták el a számat, egyre gyorsabban törtek ki belőlem. Éreztem ahogy Harry lassan húzni kezdi lefelé a bugyimat, közben folyamatosan csókolt. Annyira gyengéden csinálta, mintha attól félne, hogy bármelyik pillanatban összetörhetnék alatta. Szájával egyre lejjebb kalandozott, engem meg kirázott a hideg. Combom belső felét hintette végig csókokkal. Beleremegtem az izgalomba. Végre elérte csiklóm, és lassan kényeztetni kezdett. Még sosem volt részem hasonlóban, de nagyon éveztem. Egy idő után már nem csak nyelvével, hanem ujjait feltolva vitt egyre közelebb a csúcshoz. Folyamatosan érintette a G-pontomat, amit én egyre hangosabb nyögésekkel jutalmaztam. Fokozta a tempót aminek hatására nem sokkal később elértem a csúcsra és extázisba kerültem. Mikor újra "észhez" tértem, felhúztam magamhoz és megcsókoltam. Kezemmel megfogtam keményedő férfiasságát, de ő eltolta magától.
-Nem-nem. Azt akarom, hogy ez most csak rólad szóljon.
Végigsimított lábaimon, majd közéjük furakodta magát. Vállam fölött támaszkodott, szájunk közt alig volt pár milliméter.
-Készen állsz?-kérdezte.
-Igen.
Lassan vezette belém magát, de így is eléggé fájt. Egy könnycsepp gurult ki szemem sarkából.
-Sajnálom.-csókolta le fájdalmam jelét.-Akarod, hogy abbahagyjam?
-Nem, csináld!-suttogtam fojtott hangom, majd szájamat az övére nyomtam.
Megszoktam méretét, ő pedig lassan tolni kezdett. Már alig éreztem a fájdalmat, egyre jobban el tudtam magam engedni. Ezt észrevéve Harry is felbátorodott és valamivel erősebben, gyorsabban kezdett el bennem mozogni. Hátát karmoltam, s közben nyakát harapdáltam. Sóhajok és nyögések hagyták el szájainkat, izzadt testünk szinte eggyé válva mozgott. Minden egyes lökéssel közelebb vitt a csúcshoz.
-Ohh Harry! Érzem, nekem már nem kell sok-ziháltam fülébe.
-Csak még egy picit bírd, kérlek.
Ismét fokozott a tempón, miközben csípőjével körözni kezdett. Tudtam, hogy itt a vég, nem bírom tovább. Ekkor éreztem, hogy ő is a csúcsra ért és örömnedve szétárad bennem. Most már én is elengedtem magam, hagytam, hogy hatalmába kerítsen a gyönyör érzete. Kihúzta magát belőlem, mellém feküdt magunkra terítve egy takarót.
-Ígérd meg, hogy soha többet nem hagysz itt ilyen hosszú időre!
-Ígérem-suttogta fülembe.


~Dreamer