Kövessetek minket Bloglovinon! :D

2013. január 27., vasárnap

~Vízilabdás kaland

Apám a Londoni vízilabda csapat edzője ezért minden egyes meccset végig kell ülnöm és szurkolnom a csapatának. Ez az egész kész vicc ... utálom a vízilabdát. És azt is, hogy állandóan nekem kell mennem, nem pedig a húgomnak. Pedig őt ez az egész jobban érdekli.
-Készen vagy kicsit?-kérdezte apa.
-Igen, mehetünk.-feleltem egyszerűen, a hátamra dobtam a táskám és indultam is.
Szokás szerint beszálltam apu hatalmas fekete autójába és egész úton oda felé azt mesélte, hogy idén milyen keményen edzette a srácokat és, hogy most biztosan nyernek. Én eközben pedig végig a telefonomat nyomkodom, mintha figyelnék rá.
A meccsre odaérve apa odarohant a csapatához, nekem pedig azonnal feltűnt a változás. A csapatban volt egy új tag .... egy nagyon helyes srác. Fogalmam sem volt, mit csinálhatnék ezért csak ott álltam és bénám intettem egyet.
-Gyere ide kicsim.-szólt apu.
-Nem, inkább maradok.-túrtam bele a hajamba.
Később elsétáltam a büféhez, de irtó hosszú sor volt. Nem volt kedvem végig állni úgyhogy úgy döntöttem, inkább elmegyek, de valaki megszólalt.
-Hé, ha gondolod ide beállhatsz.
Az az irtó helyes srác volt apu csapatából.
-Szóval te vagy az edzőnk lánya.-nézett végig rajtam.-Hány éves vagy?
-Tizenkilenc.-mondtam.-És te?
-Húsz.
Még beszélgettünk egy ideig, de elkezdődött a meccs és mennie kellett. Leültem a lelátó aljára és kivételesen izgatottan néztem, hogy mi fog történni. És az történt ami évek óta nem .... apa csapata nyert. Annyira örültem, hogy elkezdtem sikítozni és tapsolni, amikor Louis -így hívják a helyes srácot- odarohant hozzám és megcsókolt.
-Nem folytatjuk ezt máshol?-kérdeztem, mire bólintott.
Szerencsére apu a csapat többi tagjával volt elfoglalva és nem vette észre, hogy leléptünk. Mivel sehova sem tudtunk menni, egyedül a raktár maradt. Louis kilökte az ajtót és ahogy beértünk, rögtön egymásnak estünk. Hevesen csókoltam, miközben Ő egy rántással levette rólam a pólómat.
-Kicsit túlöltözöttnek érzem magam.-mondta és levette magáról a pólóját.
-Segítsek?-kérdeztem, és egy huncut mosoly húzódott az arcára.
-Ha gondolod.
Nyelvünk ismét csatába lendültek én pedig közben kikapcsoltam az övét és letoltam róla a nadrágot. Lejjebb csúsztattam a kezemet, egészen a boxerére és megmarkoltam a már keményedő férfiasságát. Egy precíz mozdulattal leszedtem róla, ami maradt és letérdeltem elé. Először a kezeimmel munkálkodtam rajta aztán váltottam és teljes hosszát bekaptam. Louis ezt kényes nyögéssel eredményezte, aminek hallatára folytattam. Miközben leszoptam ő kikapcsolta a melltartómat, és a mellemet kezdte markolászni.
-Oh, bébi.-nyögött.-El fogok menni.
Ezt hallva gyorsítottam a tempón és éreztem, hogy farka rázkódni kezd a számban. A számba élvezett, amit undorodva, de lenyeltem.
-Most én jövök.-mosolyodott el és a földre fektetett.
Levette a nadrágomat, majd a bugyimat és lassan elkezdte a hasamat puszilgatni. Folyamatosan haladt lejjebb, majd lábaimat széttárva a belső combomat halmozta el a csókjaival. Az egész testem remegett. Még sosem éreztem ilyet. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy két ujját feldugta, nekem pedig a hátam ívbe feszült. Nagyon lassan és kínzóan ujjazott és láttam rajta, hogy élvezi. Pár másodperccel később még egy ujját feldugta és gyorsított a tempón. Nem kellett sokat várnia, azonnal elélveztem. Lenyalt mindent, ami kijött belőlem és a bejáratomhoz pozicionálta magát.
-Biztos, hogy akarod?-kérdezte.
-Ha nem akarnám, nem jutottunk volna el idáig.
Bólintott egyet és lassan kezdett behatolni. A fájdalom elviselhetetlen volt. Mikor már teljes hossza bennem volt megállt, s várt egy kicsit. Éreztem, hogy egy könnycsepp folyik végig az arcomon.
-Annyira sajnálom.-suttogta.-Abbahagyjuk?
-Ne. Majd elmúlik a fájdalom.
Szenvedélyes csókot lehelt ajkaimra, közben pedig lassan mozogni kezdett bennem. Eleinte a kín őrjítő volt, de miután megszoktam a méretét kifejezetten kezdtem élvezni a dolgot.
-Kérlek.-ziháltam.-Csináld gyorsabban!
Ő engedelmeskedett és elkezdett gyorsabban döngetni. Minden egyes lökésnél érintette a g-pontomat én pedig felnyögtem. Louis felém hajolt és hosszasan megcsókolt, ami annyit jelentett, hogy maradjak csendben.  Háta bizonyára már vörös volt a karmolásaimtól, de nem tehettem róla ... Isteni volt.
-El-fogok.-nyögtem fel és abban a pillanatban elélveztem.
Pár másodperccel később Louis követett és egy férfias nyögés keretében belém élvezett.
-Szeretlek.-mondta és megpuszilta a nyakamat.
-Én is téged.-feleltem és feltápászkodtam.
Gyorsan összeszedtük a szétdobált ruháinkat, felöltöztünk és mintha semmi sem történt volna, kisétáltunk a raktárból. Azt hiszem ezentúl élvezni fogom a vízilabda meccseket.
~Bea.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése