Itt a vége...

Kedves Olvasók!


Hosszas tanakodás, dilemmák és veszekedések után döntöttünk.
A blog több, mint két éves. Pontosan nem tudjuk, de valószínűleg több, mint száz sztori került fel ide.
Túlléptük az 1.000.000 megtekintést és a 200 feliratkozót és több, mint 300 ember lépett be a blog facebook csoportjába.. Ezek hatalmas számok!
Mikor elindítottam ezt a blogot Fannival álmomban sem hittem volna, hogy ekkora sikere és nézettsége lesz. Minden képzeletemet felülmúlta.
Elindítottuk és csak bizakodtunk, hogy ismert lesz a blog. Az lett.
Első közös gyermekünk megszületett 2012. október 20.-án. Majdnem három éve alatt volt jó pár kereszt szülője. Most két év fél évesen viszont felnőtt. Kiszáll a fészekből és én/mi hagyom/hagyjuk szállni.
Rettentő sokat adott nekünk ez a blog és Ti, akik végig támogattatok minket.
Nem tudjuk elégszer megköszönni azt a sok szépet és jót, amit tőletek kaptunk. Örökké hálásak leszünk nektek.
Mint minden jónak egyszer, ennek is vége szakadt.
Lezárul egy hatalmas és jelentőség teljes korszak az életünkben.
A mai napon a One Direction 18+ és *KE* sztorik bezárja kapuit!

Reméljük nem utáltok meg minket. Sok indok van, ami eddig vezetett - nem szeretné(n)k ebbe belemenni.
Csodálatos volt ez a két és fél év, amit együtt töltöttünk és minden percére azt hiszem örök életünkre emlékezni fogunk.
Imádtuk ezt csinálni, imádtuk egymást, imádtunk titeket!
Az írást nem fogja egyikünk sem befejezni, tovább kergetjük álmainkat! Ti is tegyétek ezt!
Az élet nem áll meg!!

Tehát... viszlát 18+ *KE* sztori... viszlát olvasók.

2012. október 20. - 2014. augusztus 25.

Imádunk titeket. 

Az író csapat. 

u.i. : próbálunk valami új, közös munkát kitalálni. egyenlőre még bizonytalan!

Búcsúszó

Sziasztok drága olvasók!
Sajnálattal közlöm, hogy én, azaz Szikraa ezennel búcsúzom. Ez az utolsó posztom.
Pusztán egy ok miatt, pontosabban egy "író" miatt. Alaposabban nem fejtek ki semmit, mert nem leszek ennyire gerinctelen, de nem fogok tovább tűrni.
Remélem, tetszettek a történeteim, remélem megszerettetek. Szerettem, sőt imádtam nektek írni, de egyszer minden jónak vége szakad.
Szeretlek titeket drága, drága olvasók!
Sziasztok!

Szikraa.*

Briginek: Dadus (Niall) 18+

Ne haragudj a rengeteg késésért! Azért remélem tetszeni fog! :) xx

A nappali közepén ülök a másfél éves Emily Horan-el. Éppen próbálom lefárasztani egy kis játékkal, hogy délután eleget tudjon aludni, mikor édesapja, Niall dühösen ront be a lakásba.
- Uram, minden rendben van?- szólítom meg óvatosan főnökömet. Ahhoz képest, hogy 20 éves és gondtalan fiatalként kellene élnie, elég feszült ember, köszönhetően a volt barátnőjének, Emily anyjának.
- Úgy nézek én ki, (T/N)? Mi?- fújtatott dühösen. Igazán megijesztett ezzel a hangnemmel. Általában kedvesen beszél velem. Felkaptam Emily-t és felvittem a szobájába. Elég bonyolult sztori ez. Emily egy igazán felelőtlen átbulizott éjszaka eredménye. A nagyszüleinek köszönheti az életét. Az anyja el akarta vetetni. Végül a szülei miatt köteles volt kihordani őt, de amint lehetett, átpasszolta Niall-nek a felelősséget. Mélységesen utálom ezt a nőt, pedig csak egyszer találkoztunk. Igaz, akkor is rendesen összeszólalkoztunk.
- (T/N)! Gyere ki, kérlek!- szűrődött be a hangja. A kislánnyal az oldalamon léptem ki.
- Szólított, Mr. Horan?- pislogtam rá, még mindig megszeppenve. Amióta nála van Emily, itt dolgozom, mégsem emelte rám egyszer sem a hangját ezelőtt.
- Először is, még mindig fél évvel vagyok idősebb nálad, másodszor pedig elnézést akartam kérni. Nem tehetsz róla, hogy az exem egy szuka!- füstölgött. A karjaimban tartott kislány kezdett elbóbiskolni.
- Ha gondolod, beszélgethetünk, csak fektessük le Emily-t!- mosolyodtam el óvatosan. Lágyan megfogta kislányát.
- Gyere Hercegnő, megyünk aludni!- nyomott apró puszit az egyenletesen szuszogó csöppség homlokára. Bent Niall letette az ágyra, én pedig betakartam, közben összeért kezünk. Mintha elektromosság szikráit éreztem volna bőrünk súrlódásánál. Egymásra pillantottunk. Ő is érezhette. Zavartan pislogva húztam el onnan a kezem. Bekapcsoltam a bébiőrt, a párját pedig kézbe fogtam, azzal a céllal, hogy levigyem a nappaliba.
- Mehetünk?- kérdezte Niall. Bólintottam és elindultam előtte. Torkomon akadt a lélegzetem, mikor megéreztem tenyerét a gerincoszlopom aljához simulni. Lesétáltunk a lépcsőn, majd a kanapéra ültünk. Niall pedig mesélni kezdett.
- Csak megkérdeztem, hogy nem szeretne-e jelen lenni Emily szülinapján, erre azt felelte, hogy Emily neki senki, ahogy én sem. Fizet gyerektartást, ezután hagyjuk békén.- mondta.
- Ez a nő egy valóságos szörnyeteg!- morogtam. Niall közelebb csúszott hozzám. Keze a combomon pihent, átható kék pillantása felébresztette libidómat.
- Niall, ez...- kezdenék bele, de puha ajkai elhallgattatnak.
- Emily-nek szüksége van rád!- motyogja, mikor ajkaink elválnak.
- Ezt értem, de a főnököm vagy!- dadogok.
- Nekem is szükségem van rád! Nem akarok a főnököd lenni többé! A barátod akarok lenni!- kísérel meg egy újabb csókot. Ezúttal én is mozdulok felé. A lágy csókokat szenvedély mérgezi meg. A bébiőr hangjára szétrebbenünk. A nadrágom, a felsőm és Niall inge a földön hever. Gondolkodás nélkül kapom fel és gombolok be néhány gombot.
- Megnézem!- hajolok le a kanapén ülő srác ajkaihoz. Kettesével szedve a lépcsőfokokat szaladok fel a kislány szobájába. Nem mondanám sírásnak, inkább nyöszörgésnek. Kezét a kiságy melletti szekrény felé nyújtogatja. Odaadom neki a kis üveget. Iszik néhány kortyot.
- Anya!- nyúl felém. Felveszem a kiságyból. Odahajolok a bébiőrhöz.
- Niall, gyere picit!- kérem. Pillanatokon belül szinte beesik az ajtón.
- Baj van?- lihegi.
- Dehogy is! Sőt!- mondom.- Na Emily, mondod még egyszer?- pillantok a karjaimban tartott kislányra.
- Anya!- feleli, majd megdörzsöli a szemét és mellkasomra dől.
- Látod? Erről beszéltem!- suttogja Niall. Halványan elmosolyodom, majd visszateszem a lányát az ágyába. Elindultam az ajtó felé, ő pedig felemelt és levitt a lépcsőn. A kanapéra fektetett, majd fölém mászott.
- Szexisen áll rajtad az ingem!- siklatta végig rajtam a pillantását. Ajkamba haraptam, majd megcsókoltam. Kicsatoltam övét és elkezdtem húzni róla a nadrágot.
- Kis türelmetlen!- kuncogott a nyakamba. Halkan nyöszörögtem, ahogy nyakam kényeztette. Keze bugyim alá siklott, mire kipattantak szemeim.
- Niall!- leheltem. Kihúzta kutató ujjait a bugyimból, majd miután gondosan leszopogatta róluk a nedvességemet, karjaiba kapott és felcipelt az emeletre. A szobájába vitt, ott pedig az ágyra fektetett. Lerúgta magáról a nadrágját, majd hosszú, erős ujjait nyakam köré fonta. Érzéki lassúsággal simított végig a melleim közt, egészen a köldökömig, majd egy gyors mozdulattal kikapcsolta a melltartómat. Puha ajkai finoman becézték a bőrömet.
- Nem is értem, eddig hogyan bírtam ki, hogy ne érjek hozzád.- mormolta melleim közé, jóleső bizsergést küldve ezzel a végig a testemen.
- Szent szar, kezdj már velem valamit!- húztam fel magamhoz a fejét.
- Mondd ki, mit szeretnél!- csókolt bele a fülembe.
- Téged, csak téged akarlak!- nyögtem kéjesen.
- Ez kevés. Talán az ujjaimat akarod?- simított végig teljesen átázott bugyimon- Esetleg a számat?- csókolta meg a mellbimbómat.
- A kibaszott farkadat!- markoltam bele a puha szőke tincsekbe. Halk nevetés remegett a szobában, majd megszabadultam a kényelmetlenné vált, egyben utolsó ruhadarabomtól. Niall bokszere a földön landolt, majd egy hirtelen mozdulattal belém hatolt.
- Kívánságod számomra parancs.- súgta ajkaim közé, majd lassan mozogni kezdett. Tökéletes testével betakart, én pedig csak remélni mertem, hogy Emily nem most fog felébredni. Mélyre ható csípőmozdulatai erotikus nyögéseket csaltak ki belőlem. Egyik kezével végigsimított az oldalamon, majd befogta a számat.
- Hallgass! A lányom néhány szobával arrébb alszik. Nem akarom, hogy arra keljen fel, hogy az apja a dadust kúrja!- morogta. Először elképedtem, majd rájöttem, mennyire beindít ez a hangnem. Lábaimat szorosan a dereka köré fontam, így áthatóbban érezve mély lökéseit. Csípőmbe kapaszkodva lökött még keményebben, én pedig megéreztem a finisben szokásos mámoros érzést.
- Niall!- nyögtem ki nagy nehezen.- El fogok...- nem tudtam befejezni, mert elkapta a térdeimet és szétfeszítette őket. Még egy mély döfés, majd hatalmasat élveztem. Hangosan szuszogtam, miközben Niall kezelésbe vette magát. Férfias nyögése térített észhez, majd rám borult forró, izzadt teste. Remegő kézzel kisimította arcomból az odalógó nedves tincseket.
- Remélem nem voltam túl durva.- csókolt meg finoman. Egy fejrázással válaszoltam, majd helycserére ösztönöztem. Könnyed csókcsatánkat a csengő törte meg. Kínomban elnevettem magam, majd mindketten tempós öltözködésbe kezdtünk.
- Te menj ajtót nyitni, én megnézem Emily-t.- mondta Niall. Egy gyors csók után ajtót nyitottam a türelmetlen látogatónak. Nagyon meglepett, mikor megpillantottam Niall volt barátnőjét.
- Baby, azt hiszem hozzád jöttek!- kiáltottam, mire Niall megjelent a karján az ásítozó Emily-vel.
- Hát te?- vonta fel szemöldökét, mikor megpillantotta a nőt.
- Beszélni akarok veled.- bökte ki, sűrűn felém pillantva. Átvettem Emily-t Niall-től, majd gyors távozásra akartam folyamodni.
- Akkor mi most elvonulunk, hogy tudjunk beszélgetni.- mondtam, de Niall megakadályozott. Azt akarta, hogy mellette maradjunk. Beinvitálta a nőt, aki belekezdett a rizsába, hogy mennyire megbánta, amit legutóbb mondott és szeretne a család része lenni. Niall természetesen jól kiosztotta. Meg is érdemelte. Ne akkor akarja a családját, mikor már betöltötték az utána hagyott űrt!

~Orsa